Mi lenne, ha gazdagnak születtél volna?

Én egy elég szegény családba születtem ötödik lányként. Már suliba jártam, amikor apu vállalkozásba kezdett, és nagyon bejött neki. Nagyon jó érzés volt, amikor már szinte mindent megkaptunk, amit csak szerettünk volna. Eleinte nagyon elszálltam magamtól, és eltűntek a barátaim is, Apu időben észlelte, és sokat beszélt velünk erről. Mindegyikünket elég jól elindított az életben és mind önálló életet élünk. Én 19 évesen költöztem vidékre. Jól megvagyok, tanulok, és van egy kis vállalkozásom, ami szintén jól megy. az átlagnál jobban megy, de megtanultam, hogy nem szabad kérkedni a világban ezzel, mert vissza üt.

A gazdagságból nagyon sok probléma adódhat. Ha megnézitek az ismert gazdag embereket, nekik sem fenékig tejfel az élet. Az ajó, ha magad dolgozol meg a boldogulásodért.

Természetesen a kezdeti segítség azért nagyon jól jön.

Ugyanígy tanulnék, meg alapítanék egy pártot, mert elegem van ebből a sok korrupt idiótából, akiknek a politika az elsősorban a pénzkeresés, és csak másodsorban az ország szolgálata.

Amúgy meg többet utaznék, mint most.

Persze,hogy nullán állsz... mert az emberek semmihez sem értenek jobban mint az irigykedéshez sajnos.

Nem kell vele foglalkozni :)

00.07-nek :DDD

bírnád mi?! :)

Elég jó pénzügyi helyzetben vagyok, átlag magyarnál jobb, de azért nem milliomos.

Ha milliomos lennék, akkor már nem ebben a tetvedék országban lennék, hanem egy kaliforniai pálmafás cityben. Ott pedig száz khurvám lenne, minden nap másik örömlányt fizetnék rá a farkamra!!

Azt hiszem egy kis elkényeztetett majom lennék...

És semmi nem maradna meg abból a jóból amit most én jónak érzek...

Persze most jó lenne már annak lenni...Jó lenne, ha nagyimnak legalább 1-2 netán 10 millió forintot tudnék adni, hogy ne az legyen hogy vagy gyógyszert vesz és nem eszik, vagy eszik, de akkor nincs gyógyszere:(

Jó lenne szebbé tenni az utolsó éveit, hiszen mindig mindenért megdolgozott a szebb jövő reményében...Ami az idősek 90%-ának sosem jön el:((:'(

sose tudom magunkat hova rakni gyerekkent...

de szerintem reszben annak szulettem.

mindent megkaptam amit akartam kicsikent, brutalis mennyisegu plussom, jatekom, barbim, labdam, gyurmam, lufim volt...

en voltam az az elkenyeztetett kis liba aki az aruhaz kozepen fetrengett es bombolve vergodott amig anyu be nem adta a derekat es meg nem vette a 16. faszsagot a honapban... huzni is nagyon szepen lehetett az aruhaz padlojan mert felallni nem alltam fel elvetettem magam ha felallitottak akkor se alltam a labamra...

annyi hogy sokmindenre jarhattam kulonorakra mondjuk akkoriban ezek nem voltak dragak szal masok is jartak zenere, tancra ide-oda... manapsag draga ha az ovis gyereked angolra akarod tanittatni...

amugy a penz elmegy.

nalunk is elment.

aztan kell egy kis ido amig az ilyen kolyok eszhezter de erzi amikor a nem nem kaphatod meg igazza valik es nem csak ugy mondjak. erzi a hangsulybol.

amugy mai napig defektes vagyok valamennyire.

mondjuk sztem mindenkinek van egy kicsi zizije.

arra mondjuk jo hogy mivel tudom milyen joletben elni amikor barmit megkaphat az ember kepes vagyok hajtani az eletben es nem beletespedni a hetkoznapokba, fejleszteni magam, kepzesekre jarni, dolgozni, hosszutavu terveket elinditani.