Ez a bizonyítási vágy már beteges?

ez beteges. először is miért akarsz másoknak megfelelni? nem mind1, hogy más, rosszindulatú, buta ember mit gondol rólad? mert sztem teljesen mind1. nem az a lényeg, hogy mit mondanak, hanem, hogy KI mondja, szóval a selejtes embereket ne vedd figyelembe, vagy kérd meg őket, hogy először nézzenek tükörbe, aztán kritizáljanak.

nem tudom, otthon milyen neked, de nincs túl nagy nyomás rajtad? a szüleiddel jóban vagy? nem ők tették padlóra az önértékelésed? normális esetben hiába csúfolódnak az emberek, az illető nem veszi nagyon magára, sőt, inkább visszavág. te viszont magadat teszed tönkre. ez nagy baj, sztem egy pszichológussal kicsit javítanod kellene az önértékeléseden, mert így nem élhetsz.

szem előtt kéne tartanod, hogy NEM KELL megfelelned senkinek önmagadat kivéve. ez a lényeg! ha látják, hogy sebezhető vagy, még jobban rád szállnak. húzd ki magad és sz@rd le a csúfolódókat!

még vmi: a külsőd szépítése önbizalmat kéne, hogy adjon, nálad ez nincs meg. nézz a tükörbe! ha szépet látsz, hidd el, hogy szép vagy, ne a hülyékre hallgass!!!

nincs olyan barátnőd/barátod, aki megerősítene abban, hogy értékes ember vagy? rád férne.

hol laksz? én miskolcon. ha errefelé vagy, írj privit, hátha tudok segíteni. hiába tökéletes a külsőd, a fejedben elég nagy zavar van. helyre kell tenni az önbizalmadat!

31/L

Kicsit megnyugtatnálak először is a pszichológusokkal kapcsolatban. Ők nem pszichiáterek, nem írnak fel neked gyógyszert, semmi érdekük nincs (fizetős magánpraxist kivéve, de hát nekik is élni kell valamiből), hogy "hülyének nézzenek". Tehát nem fognak bolondnak nézni. Sőt, betegesnek sem titulálnak. A legfontosabb, hogy TÉGED mi zavar? Ami nincs a terhedre, az a terapeutádat nem fogja érdekelni. A közös cél ilyenkor az, hogy az életminőségedet javítsátok, nem pedig az, hogy feltétlenül találjatok valami rosszat Benned.

Leírásod szerint Téged valóban nagyon zavar ez a bizonyítási kényszer, és szorongásos tüneteid vannak a tanévkezdéstől. Bár az idő már rövid, és nincs rá nagy esély, hogy addigra teljesen megoldódjon ez a gondod, mégis azt mondom, menj el, beszélgess egy jót, ha az jön ki, hogy nem tudsz megbízni abban, akihez elsőre kerültél, nyugodtan kérd át magad máshoz! Tudod, a terapeuta egyik elsődleges ismérve, hogy nem ítél el Téged semmiért, hanem megpróbál megérteni, belehelyezkedni a Te helyzetedbe, hogy segíthessen. Ezért a terapeuták viszonylag sokat járnak egymáshoz is. Ennek több oka van, egyrészt nekik is meg kell szabadulni valahogy a terhektől, amiket a páciensek rájuk raknak időről időre, másrészt meg kell szabadulniuk a saját komplexusaiktól, és mindentől, ami akadályozza őket. (Elvi példa, hogy Te olyat tettél, ami bennem negatív érzelmeket vált ki. Ha én ezeket nem uralom teljesen és Te ezt megérzed, nem lehetek a hasznodra, mert nem fogsz bízni valakiben, akiről érzed, hogy elítél Téged.) Másrészről a terapeutának jól kell bírnia a kritikát is. Ha Te nem érzed jól magad vele, nem veszi magára, tudni fogja, hogy Ő ettől még nem rossz ember, nem pancser a szakmájában, hanem Tebenned van valami, ami akadályozza a közös munkátokat. Ennyi erről.

Ami a kérdés másik felét illeti, én mindenképpen dolgoznék ezen, ha ennyire zavar. A legfontosabb ember mindenkinek az életében saját maga. Ez nem baj, sőt az a baj, ha nem így van. Ezzel természetes módon együtt jár némi önzés, ami szintén természetes, ha nem lép át egy szintet, azzal sincs semmi gond. Ha Te vagy a legfontosabb magadnak, ismerd is meg Önmagadat! Mert fontos, hogy szeretni tudd magad! Ha Te nem szereted magad, mások sem fognak szeretni Téged. Ez a gyakorlati megfigyelés. Úgy tudod jól szeretni magadat, ha ismered magad. Biztosan voltál már olyan szituációban, hogy szerettél volna venni valami ajándékot valakinek, aki fontos, de nem tudtad, minek örülne? Mert nem ismerted eléggé. Így vagyunk önmagunkkal is. Aki jobban ismeri magát, az jobban tudja, mivel javíthat a saját közérzetén. Aki nem, az meg van lőve e téren. :)

Lehet egy konkrét oka is annak, hogy miért nem tudod elfogadni magad? (Ez előfeltétele annak, hogy szeresd magadat.) Ennek a megtalálása komoly feladat, szakembernek könnyebben megy. De az sem haszontalan, ha saját magad teszed fel ezeket a kérdéseket magadnak: Miért nem szeretem magam? Mit nem tudok elfogadni magamban? Kinek fontos ez? Honnan jön?

Nem írtad a pontos korodat, de az iskola említéséből azért sejtem, hogy még nem vagy egészen felnőtt. Ezzel együtt ne hagyd lerázni magad azzal, hogy "fiatal vagy még, majd kinövöd"! Mert biztosan változni fog ez még, de minek szenvednél feleslegesen többet annál, amennyi muszáj? Ha akarsz változtatni és felismerted a problémát, akkor már csak az erőt kell összegyűjtened valamilyen cselekvéshez. Hajrá!