Miért van az, hogy iskolában teljesen az ellententétesen viselkedek, mint otthon? Hogyan tudnám ezt egy szintre hozni? 15/L

Kinézet

Itthon: ha belenézek a tükörbe, egy szép, jól öltözött, csinos, széparcú, komoly lányt látok. Ezzel ellentétben a suliban pont a fordítottját. Már nem is merek a suliban tükörbe nézni.

Érzelmek

Itthon képes vagyok sírni, meghatódni, de nagyon könnyen dühös/mérges leszek a szüleimre (akik mindig jól neveltek, megkaptam azt amire szükségem volt, nem kényeztettek el soha, igazán komoly lányt neveltek fel, egyke vagyok) és akkor egy csomó ideig "be/meg leszek pukkadva". Továbbá kihasználom anyukámat, tudom, hogy nem szabadna és fáj hogy ezt teszem de nem tudok leállni. Van olyan, amikor azt mondom nekik, hogy "hozzám sem érhetnek", ez kb. 3 napból 2-szer így van. Meg szeretnék változni, hogy itthon is olyan legyek mint a suliban, vagyis ellentétes, mert az vagyok igazából én.

A suliban: mindent megengedek mindenkinek, viccelôdök, nem tudok megsértôdni, sok barátom van, de az osztályom 75%-ával még nem is beszéltem (9.o.). A barátaim szeretnek, titoktartó, vicces, okos vagyok. Mindenben látom a jó és a rossz oldalt, szinte mindenben kérhetik a segítségemet, hisz tudok válaszolni, és be is válik amit mondok.

Egybevetve nagyon hangulatember vagyok.

Mit tegyek, hogy otthon is olyan legyek mint a suliban (viselkedésileg)? És mit tegyek, hogy a suliban legyen olyan önbizalmam mint otthon?

Kérlek segítsetek, már nem sokáiígyírom így!