Van itt még valaki, aki csak a hátrányát látja annak, hogy nőnek született?
Én sosem szerettem a nőiességem.Próbáltam megbékélni vele,egy időben magassarkút is hordtam,meg szép ruhákat,de még mindig nem sikerült.Nem érzem igazán nőnek magam.
Az a baj,hogy csak a hátrányát látom annak,hogy nő vagyok.Vigyázni kell hazafelé az utcán,nehogy megtámadjanak,vagy megerőszakoljanak és ha tényleg megtámadna valaki,lehet,meg se tudnám védeni magam,mert fizikailag jóval gyengébb vagyok.A pasik meg bátran mehetnek az éjszakába,nem kell annyira félniük.Tehát a személyes szabadságomnak annyi és ez nagyon rossz.
A többi hátrány az az,hogy a nők a rohadt szülés miatt mindig is hátrányosan lesznek megkülönböztetve,ez mindig kifogás lehet arra,hogy ne vegyék fel valahova dolgozni.És aki nem kereső fél,vagy kevesebbet ad bele az anyagiakba,az valamilyen szinten alárendelt,akárki akármit is mond.Én nem tudnék háztartásbeliként megrohadni a konyhában.
Mit tegyek,hogy elfogadjam a nőiességem?Egyszerűen annyira utálom,hogy az hihetetlen.Nem akarok sem öngyilkos lenni,se semmi őrültséget csinálni,mielőtt valaki ezt hinné,csak valahogy el akarom fogadni magam.
Mindenki abból főz, amije van.
Nőként a női értékekre kell koncentrálnod.
1 Én hülyén érezném magam kitartottként.Persze jól esik,amikor a párom vesz nekem ezt azt,de ugyanolyan jó érzés adni is neki,anélkül olyan,mintha csak fél kapcsolatunk lenne.
3 Oké,ez a "rohadt szülés" egy kicsit túlzás volt,de a bajom azzal van,hogy hátrányos megkülönböztetést von maga után.Sorban olvasom itt is,hogy a szülés után romlanak meg a párkapcsolatok és ez részben annak is köszönhető szerintem,hogy a nő egy kicsit kiszolgáltatott helyzetbe kerül ilyenkor,mivel az ő fizetése kiesik,így néha a férfiak tisztelete csökken feléjük,mert nem látják át,hogy a háztartási munka és a bezártság a gyes alatt is nagy áldozat és igen kimerítő.Nem akarok nagy karriert,de munka nélkül sem akarok élni,mert értelmetlennek érzem az életem,ha nem csinálhatok semmit.És gyereket is szeretnék,de a kiszolgáltatottságot nem akarom átélni.Az szívás.Amúgy tudom,milyen a szerelem,jó érzés és a párom mellett is jó biztonságban érezni magam,viszont az nem élet,hogyha valakihez hozzá vagyok kötve,pl nélküle nem tudok éjszaka közlekedni.De én akkor is járkálok éjszaka,mert az sem megoldás,hogy egész nap a házban üljek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!