Miért van az, hogy mindig másra akarok hasonlítani?

Mert nem ismered elég jól önmagad (ez nehéz, életre szóló feladat) és próbálgatod a szerepeket. Hány éves vagy? Később majd rájössz, az a legnagyszerűbb, ha önmagadra "akarsz hasonlítani" vagyis a saját megismert természeted szerint beszélsz, mozogsz, cselekszel- tehát természetesen.

Próbálozhatnál egy színjátszó csoporttal- ott játékosan sok szerepet kipróbálhatsz, nem kell belső konfliktus kínozzon- és az önismeretet is igen fejleszti.

Talán több kudarc ért, mint amin túl tudnál lépni, könnyedén? Egy kicsit menekülés, már eleve az, ha túl sok filmet nézel. Ez egy passzív befogadás, aminek során belehelyezkedsz a szereplők helyzetébe, és "hasonlítani" szeretnél- mert hiszen ők valahogy megoldották a dolgaikat (még ha rosszul is)

Kreatív tevékenységre lenne szükség, aminek során mélyül az önismereted. Mert egy klasszikus (keleti) gyakorlat: feltenni magadnak a kérdést: Ki vagyok én? És csak kérdezd, A kérdés a lényegi. De ehhez kell a kreatív tevékenység..a válasz majd abban érkezik.. . Színjátszás (van pszichodráma is, az is nagyon jó, ahol dramatizált helyzetekben dolgozzák fel a résztvevők a belső küzdelmeiket) ének, zene, tánc, írás, fotózás, rajzolás, festés - mit szeretnél csinálni? Kezd el. MA.

Ez sokkal gyakoribb, mint gondolják. A film mágikus hatása: elkap a sodrása és belehelyezkedik az ember, és egy darabig hatása alatt van. Ekkor érzi "hasonlít" mimetikusan felveszi, amit látott.

Viszont az önismeret elég bonyolult kérdés(jogos, hogy itt tetted fel)- abban nem lehet "jól állni" - az folyamat. És a kreatív folyamatok során tárul fel valódi mibenléte, azért írtam feljebb azt: valamit tenni kell, ami alkotófolyamatot igényel, és nem egy tükrözött tudat műve, hanem az valóban onnan jön, aki vagyok. Ez az iskolákban és sajnos a munkahelyeken is elnyomott, ezért van annyi gondunk ilyen téren. * Ki vagyok én? * Nem vagyok a testem, nem a lelkem, nem a szellemem. Az én csak az én-nel azonos. (ezért ezek a "hasonlítások" nem érintik -csak a ruháját:)

A delphi templom - jósda homlokzatán felirat: Ismerd meg önmagad /Gnóthi szeauton / ezért volt: ment az ember, megtudni jövőjét- és ezzel találta szemben magát: Ismerd meg magad, és tudni fogod a jövőt.

7-tel nem értek egyet-

könnyű ilyen sommás ítéletet kimondani-

arról, akinek egy db kérdését ismered,

de nem sok értelme van

és nem is segítő

7-es vagyok.

Van saját egyéniségem, a filmeket azért nézem (ha nézek...), mert vicces, szórakoztat, de nem tudom egyik szereplő helyébe se képzelni magam, mert mások mint én.

Ha olvasok (ez gyakoribb), akkor sem a szereplők jellemére koncentrálok és nem gondolom, hogy bármelyikhez is hasonlítanék, mert teljesen mások, mint én.

Egyszerűen csak van saját életem.