Van még valaki, akinek nincsenek barátai?

Igen, 23/F, bár a barátok hiányának ténye nem zavar, egyrészt van pár haverom, másrészt nem vágyok olyan emberre akivel mindent megosztanék, mindenben ugranék érte és ő értem, bár van a pár haverom közül aki néha úgy gondolja hogy erről szól a kapcsolatunk. Ami zavar hogy egyáltalán nem tudok ismerkedni, valamennyire feltalálom magam minden helyzetben és már fél évtizede nem éreztem magam soha kiközösítve vagy ilyesmi, csak nem tudom továbbfejleszteni a kapcsolatokat. Ha el is dumálok új emberekkel, jellemzően a meglévő haverjaim haverjaival, abból sose lesz semmi. Már csak azért se mert nem akarok a jelenlegi haverjaim haverjaival se lógni, pont új köröket szeretnék magam körül látni. Lehet hogy ehhez a haverjaim haverjainak a haverjaiig kéne eljutni? Lehet, de ebben nem segít sem az idő (korosztályos dolgok), sem a körülmények, és az akaraterő sincs meg.

Egyébként barátnőm is van és újat is találnék ha akarnék, ezzel a részével nincs gond, inkább az azonos neműekkel (:D) való kapcsolataim hiányosak. Ebben a rubberjohn által említett ingerszegény gyerekkor lehet a hibás, meg a motiváció hiánya. Csajozni is reménytelen dolognak tűnt de van irodalma, és érdekelt is annyira hogy tegyek érte.

Azt hiszem csak előre szabad menekülni és magányos hősként kialakítani magunk körül egy olyan pozitív légkört amihez mások is szívesen csatlakoznak.