Miért nem tudom értékelni amim van?

Senki sem kényszerít, én magam nem érem be azzal amim (jelenleg) van.

23 éves vagyok, utolsó éves a főiskolán,de már van egy szakmám. Tehát már 5. éve vagyok a főiskolán. Már nagyon unom, inkább dolgoznék, szeretnék a saját lábamra állni. Vőlegényem van, de a tanulás miatt még nem tudunk összeköltözni...saját házat akarok, kocsit, élni az életemet, csinálni amit szeretnék...úgy érzem, hogy meg van kötve a kezem, vagy a "szárnyam le van vágva". Pedig mindenem megvan itthon, de még sincs. Sürgetem az autóvásárlást a páromnak, pedig még a pénzbeli keret sincs meg. Lépni szeretnék feljebb és feljebb, már nem érzem elégnek amim van, pedig tudom, hogy sokaknak még annyija sincs, mint nekem. De olyan magas igényeim vannak, egy "álomkép" amit el akarok érni. Családi ház, ami nem lepusztult, stb. Félek, hogy nem fog teljesülni a vágyam (pedig én mindent megteszek érte), ezért szeretném jobban értékelni, amim van.