Pályát tévesztettem?

Sziasztok! 20 éves vagyok, fiú. Különös lesz a kérdésem: azon töprengek, nem kellett volna-e elkezdenem színészkedni. Azért merült fel bennem ez a kérdés, mert úgy érzem, van egy csomó dolog, amiben igazán tehetséges vagyok, de elsorvad, mert nem használom ki.

Tudom, hogy ez mennyire nagyképűségnek tűnik, de nem hazudok: nagyon jó érzékem van az emberek utánzásához, parodizálásához. Nem csak megjegyzem, hanem ÉRZEM a gesztusaikat, látom az arcukat, amikor utánzom őket, ösztönösen lemásolok mindent. Sokszor "felléptem" úgy az osztályban, hogy egy tanárt utánoztam; többen mondták, hogy annyira ugyanolyanra változtattam a hangszínem, hogy ha nem látják, hogy én vagyok, akkor azt hitték volna, hogy az a tanár.

Nézzétek meg pl. ezt:

http://www.youtube.com/watch?v=_mW4yv-MiCc

Olyan jól hozza a figurát, a hangjával együtt, hogy szinte teljesen ugyanolyan, mint az eredeti. Azt vettem észre, hogy ez a képesség az érzékeny emberek sajátja. Én is ilyen vagyok, és mondom, teljesen belém ivódnak emberek. Néha ez a való életben is visszaköszön; sokszor észreveszem, hogy olyannyira felveszem a mindenkori legjobb barátaim stílusát, hogy még a hangszínem is olyanná változik, akárcsak a szavajárásom, gesztusaim.

Viszont soha nem tanultam drámát, színészetet, vagy ilyesmit. Megélni nem akarok belőle egyébként, mert nem lehet, de hobbiként gondoltam esetleg lehetne...