Azt hiszem, pályát tévesztettem. Mit tehetek?

Orvosként végeztem, de nem érzem biztosan, hogy itt lenne a helyem. Szakmailag nagyon szeretem, amit csinálok, de egyre nehezebb mindig higgadtnak, kedvesnek, udvariasnak, készségesnek maradni. Az merít ki a legjobban, hogy néhány munkatársam, pl. némely idősebb nővér, de mások is (akik már valószínűleg belefásultak ebbe az egészbe) úgy vezetik le a frusztrációjukat, hogy jó nagyot belerúgnak valakibe. A kezdő orvos meg mindig kéznél van ilyenkor, mert úgysem tud visszaütni. Közben meg a betegek is elvárnak egy bizonyos viselkedéskultúrát (az említett munkatársakkal szemben is), amúgy teljesen jogosan és érthetően, csak időnként nagyon nehéz. Szerintetek érdemes még huszonévesen megcélozni egy másik szakmát (hogy ha nagy a nyomás, legalább fizessenek meg), vagy fogadjam el, hogy ezt már elbuktam?