Miért mindig megcsalt, csalódott búbánatos lányokat. Nőket fogok ki? Már kezdem magam hülyén érrznii?!

Tudod az a helyzet, hogy, akit megcsaltak az nagyon megalázottnak érzi magát. Ez nem egy szimpla csalódás ez már szinte sértés. Az ember kapásból magában keresi a hibát és jön a kérdés: miért? Miben jobb a másik? És ha azt vesszük, hogy az ilyen nők körében ott a többi összetört szívű sorstárs és az ember csak azt látja, hogy hogyan verik át az emberek egymást hát ne várd el, hogy kapásból bízzanak egy másik pasiban. Ez olyan módon tudja ledarálni az ember önbizalmát, lelkivilágát, hogy ezen tényleg nehéz túllépni. Az ember szeret valakit bízik benne és pont az veszi hülyére! Na ezért én ölni tudnék. Engem ugyan nem csaltak még meg - vagy legalábbis nem tudok róla - de ennek ellenére állati bizalmatlan vagyok mert azt látom, hogy a környezetemben csomó olyan ember van, akik tök normálisnak meg rendesnek néznek ki és aztán kiderül, hogy szeretőjük van. Néha csak kapkodom a levegőt mert némelyikről nem tudtam elképzelni és mégis!

Az ilyen nőknek rengeteg munkájukba kerül, hogy ismét normális önbizalommal rendelkezzenek az értékrend meg nem a megcsaláson múlik az más dolog. Sajnos ez van. Ez nagyon rendes tőled, hogy így gondolkodsz és szerintem ha egyszer megtalálod az igazit, akinek össze van törve a lelke akkor légy jó vele és mutasd meg neki az érem másik oldalát,javíts egy kicsit a statisztikákon:) Hidd el megéri meggyógyítani az ember lelkét egy normális nő nagyon hálás tud lenni ha látja, hogy valaki tiszteli egy kapcsolat szentségét. Szerintem ne add fel az első negatív megnyilvánulásnál.

"Ez nagyon rendes tőled, hogy így gondolkodsz és szerintem ha egyszer megtalálod az igazit, akinek össze van törve a lelke akkor légy jó vele és mutasd meg neki az érem másik oldalát,javíts egy kicsit a statisztikákon:) Hidd el megéri meggyógyítani az ember lelkét egy normális nő nagyon hálás tud lenni ha látja, hogy valaki tiszteli egy kapcsolat szentségét."

Magam nevében: ha én megtalálom az igazit annak nem lesz összetörve a lelke mert tudni fogja hogy a csalódások is az élet részei és hogy hogyan lépjen túl ezeken a dolgokon. Nem tőlem fogja majd elvárni hogy mások genyósága miatt egy egész nem nevében magyarázkodjak neki. Nem fogok nála eleve hátrányból indulni csak mert férfi vagyok, bízni fog bennem ahogy én is benne.

Egy egészséges önbizalommal rendelkező férfi (és persze nő) ennél soha nem adja alább. Pont a kapcsolat szentsége miatt.

Azoknak akik lepontoztak:

Szerintetek mennyire lehet egyenrangú egy olyan kapcsolat ahol a férfinak minduntalan bizonygatnia kell hogy méltó a nő bizalmára? Mindezt azért mert a nő nem lépett túl múltbeli dolgokon (miközben megtehette volna, akár szakemberrel), állandóan másokra mutogat, a férfiakat hibáztatja miközben valójában Ő választott rosszul mert mondjuk tapasztalatlan volt.

Aki nem tudja (nem akarja) ezt a másokra mutogatást abbahagyni az várja el a férfiaktól hogy ők bizonyítsanak neki, a szegény megsebzett lelkének és ő hívja ezt a helyzetet egészséges párkapcsolatnak ahol őt megbecsülik, megbíznak benne de ő maga megtagadja a bizalmat ha nem kapja meg a napi megerősítésadagját (amibe a másik előbb-utóbb úgyis belefárad de mivel neki sincs önbizalma és nem hiszi el hogy kellhetne ő másnak is így benne marad ebben az egyáltalán nem fair helyzetben - ami persze már az ő sara).

Ez nem mellé-, hanem kőkemény alárendeltség. Ami akkor se egészséges ha a nő csinálja és akkor se ha a férfi. Csak azt bánom nagyon hogy manapság ilyen irtózatosan sok ember hiszi hogy ez tényleg normális...