Ti mit tennétek ilyen esetben? Hogyan kezdenétek neki? (Kicsit hosszú)

Azt hiszem első válaszoló, hogy a 37%-os válaszaid itt is nagyon jól tükröződnek!

Te "diagnosztizáltad" azt, hogy iskola- és munkakerülő vagyok, holott a leírtakban szó nem esett arról, hogy nem dolgozok és nem tanulok. Pont az ellenkezője történik, csak éppen rájöttem, hogy ez nem én vagyok, nem illik hozzám a jelenlegi. Csupán annyit írtam, hogy pár éve abba maradt az, amit elkezdtem, és amit jelenleg csinálok nap, mint nap, az nem én vagyok. És ezen szeretnék változtatni, mert előttem az élet (nem hinném, hogy 25 évesen öregszem...) és szeretném úgy élni, hogy boldog legyek és sikeres abban, amit csinálok. Mert semmi értelme annak, ha valamit kényszerből csinálunk. Mert teljesíteni sem tudunk, előrelépni sem, és még csak boldogok sem.

És azt sem írtam egy szóval sem, hogy pszichológust keresek. Nem vagyok lelki beteg. A kérdésem az volt, hogy aki volt olyan helyzetben, hogy nagyot változtatott az életében (új munkaterület, új iskola stb.), az hogyan tette, hogyan találta meg, mi is az, ami tökéletesen illik hozzá?

Úgyhogy gyakorold a szövegértelmezést, és légyszíves ne állíts olyat, amit nem mondtam.

Ssx44 köszönöm a válaszod!Valami ilyesmit vártam, mint amit Te írtál. Az összeírás nem is rossz ötlet, sőt. Biztosan könnyebb lesz magam előtt, leírva látni, mi is az, amerre mennék, mint a fejemben mindennel egyszerre "tárolni". Szóval köszi.

Első, te egy igazi h*lye vagy, kimondom!Már ilyen arcot vágok, miközben olvasom a hozzászólásod: =D Mert köze nincs a dolgoknak ahhoz, amiről te itt hablatyolsz.

Leírod itt nekem, hogy nem fáj-e, hogy másoknak 25 évesen férje, gyereke van? Mégis honnan tudod, hogy nekem milyen családi életem van? Ezt sem írtam egy szóval sem, hogy a magánéletem romokban hever. De hogy megnyugtassalak, az életem legbiztosabb része a párkapcsolatom, szóval nem, nem fáj, hogy másoknak férje meg gyereke van. Mert az, hogy valaki 20 évesen a barátja pénzére gyereket szül, és utána érettségivel otthon ül és semmit nem kell csinálni, majd dolgozik a pasi, az nem irigylésre méltó. Lehet te ilyen vagy. De én nem másokon élősködő p*csa vagyok, aki csak azért, mert 25 éves, férjhez megy és majd eltart a pasi, az a dolga.

Egoista? Nah pont ezért nem vagyok egoista. Ha az lennék, akkor ugye csak magamra gondolnék, és nem érdekelne az, hogy pl. a párom hogy érzi Magát mellettem, márpedig érdekel. Éppen ezért nem fogok követni senkit, akik a párjuk pénzére mennek és szülik a gyereket "majd eltartanak" alapon.

Mégis hová van az leírva, hogy 25 évesen már mindannak meg kell lennie, amit te leírtál? Köszi, de én inkább biztos alapot teremtek előbb, és nem sietek el semmit. Majd megnézhetnénk, hogy a mai fiatalok, akik 20 évesen 3 hónap után házasodnak és fél év után szülnek, hol lesznek 35-40 évesen. Ne nevettess már, a 3/4-e 30 évesen elvált, egyedülálló lesz.

És nem, nem szorongok itt az oldalon. Tudtommal azért jött létre, hogy kérdéseket tegyünk fel. Az pedig, ha itt kérdezek valamit, nem azt jelenti, hogy az életem helyett itt nyomorgok 24 órát egy nap.

Finnyás és erőszakos? Mit is mondhatnék neked. Nem szeretem a főzeléket, maximum ennyi finnyásság van bennem. Erőszakos. Haha.

Köszi, hogy írtál, most már látom, nem is vagyok olyan elveszett, mint gondoltam, neked kellene egy kis segítség inkább....

"munka, tanulás mellett egy perced nem lenne itt vitatkozni. magadnak hazudsz."

Vasárnap este van. Ilyenkor nincs se munka, se iskola, a szabadidőmet pedig azzal töltöm, amivel szeretném. És akár munka, akár iskola van, egyik sem tart napi 24 órát, és az időmet nagyon jól be tudom osztani, akár még szerdán délután is tudok időt szakítani bármire, arra is, hogy feltegyek egy kérdést. Te mondod, hogy itt nyomorgok, miközben Te szintén a gép előtt ülsz. Hagyjuk már.:) Szerintem a több milliárd emberből elég sokan ülnek most internet előtt.