Gyűlölöm a kisbabákat (1éveskorig) meg az állatokat! Ez mitől lehet? 19 éves lány vagyok

00.35-ös válaszoló nagyon nagyon rátapintott. Én 18 éves lány vagyok. Irtózom a gyerekektől... Mert zavaróak, és mert mindenki szerint aranyosak, nagyon fárasztóak, talán mert sokáig egyetlen barátom egy kicsit fogyatékos személy volt akivel nem nagyon lehetett mélyreszántóan beszélgetni. Meg talán mert én vagyok a legkisebb, a testvéreim felnőttek. Amikor én kicsi voltam, akkor ők már nagyok voltak és én meg csak a kicsi aki közbefecseg, és ode sem figyeltek rám... Meg a kismamákat sem nagyon kedvelem, mert képesek kijelenteni, hogy gyerek nélkül nem élet az élet! Hát nehogymár ők mondják meg hogy nekem milyen a jó élet! Az az ő dolguk, ha nekik az, de másnak ne mondják meg... Annak a gondolatától is irtózom, hogy bennem legyen egy gyerek és megszüljem... Talán mert hónaponta utálatos, szörnyű ájulásos görcseim voltak amíg nem kaptam fogamzásgátlót, mert más nem segített.

Én nem szeretem a gyerekeket, kész ennyi, más meg szeresse. Nem érzem magam érzelmi nullának. Főleg azért, mert az állatok viszont érdekelnek (vagyis kizárólag azok), kutyázom, és állítólag elég jól is csinálom, amit érzéketlenül nem lehet. Hivatalosan állatvédő nem vagyok, de nem szeretem ha bántják őket, és ha van lehetőségem keresek gazdát pl egy talált macskának, de ennyi.

Szóval nem vagy egyedül. :D Te nem kedveled őket, más meg igen, ettől nem vagy rosszabb.

Én sem szeretem a bömbölő kisgyerekeket, nekem aztán mindegy, hogy hányéves, kerülöm... :S

1.eset: éppen bevásároltam anyámmal és csörgött a telefonom, fevettem, és már jó 2-3 perce beszéltem, erre a nő odahozza mellém a bőgő gyerekét...nem hallottam semmit, aztán arrébbmentem... :S Azért ennyi tapintat lehetne abban a nőben, hogy ne egy telefonáló mellé vigye az üvöltő gyerekét... :S :@

2.gyakori eset: teli vagyok kis mütyürkékkel, a táskám, a karom(karkötők)... :D villamoson, buszon a kisgyerekek meg rángatják!!! o.O anyjuk rájukszol, hogy "nemszabad", akkor meg hiszti... :S maxon zenét hallgatok, de még úgy is hallom, hogy üvölt... :@

Állatokkal semmi bajom!! Sőt!! *_* Viszont a Greenpeace-eseket utálom, de nagyon!! xD

16/L

Arra lennék kiváncsi, hogy ez az utálat milyen formát ölt? Ha ez csak egy érzés benned, vmi megfoghatatlan ellenszenv, el nem fogadás, akkor nem lehet, h attól lehet, h

a)kiskorodban nem kaptál állatot, nem született tesód, amit viszont valójában szerettél volna és egyfajta tiltakozásként a helyzet ellen egy utálattal reagáltál, ami azóta is tart

b)elvesztettél egy számodra fontos állatot, szeretett testvért, rokont, közeli gyermek ismerőst

c)elváltak a szüleid és ez traumát okozott?

Valszeg a másik két utálatod ebböl jön, a kismamás a bébisből, az állatvádős az állatosból. Sztem.

És sztem próbálj tenni ellene, tudatosan, pl ismerkedj kisbabás anyukákkal, állattartó emberekkel, mert a gyűlölet nem megoldás semmire.