Kell szégyellnem magam, mert jobban szeretem az állatokat, főleg a kutyákat mint az embereket?

Ha egy ember élete valamilyen állat körül forog és előtérbe helyezi azt az emberi kapcsolataival szemben az szinte mindig valamilyen pszichológiai okra vezethető vissza. Általában egyszerűen az van, hogy szeretethiányos az illető, valamiért nem kapja meg a kellő odafigyelést, szeretetet a környezetétől. Amikor valaki csak a kutyákról/macskákról tud beszélni, minden facebook posztja kutyás/macskás az már elgondolkodtató.

Félreérteni nem kell, én is szeretem a kutyákat meg a legtöbb állatot, de ennyi.

Szégyellned nem kell magad, de gondolkozz el azért rajta, hogy értelmes dolog e...

Legyen a kérdés: Mit kaptál a kutyáktól? <--- erre az alapvető húdeokosvagyok válasz az hogy "hűséget, szeretetet...a kutya sosem csap be". Szeretnék minden hozzá-nem-értőt felvilágosítani, hogy bármennyire is szépen néz a kutyus, meg minden..nem szeret. Nem tud szeretni. Az állatok alapvetően nem rendelkeznek az emberéhez hasonló lélekkel. A kutya "boldog" mert adsz neki enni, meg meleg van az ágyadban, amibe hülye módon beengeded. A kutya nem ad semmit. Csak túl van értékelve.

Ugyan ki elől is kellene szégyellned?

A szeretet képessége nincs meg mindenkiben, és annak ajándékozod tovább, akinek akarod. Az állatokat nagyon de nagyon lehet szeretni, és ők is képesek nagy-nagy feltétel nélküli szeretetre. Olyan JÓ a szeretetedet kiterjeszteni!

Nagyon sokan vagyunk így ezzel.

Dehogy kell szégyellni. Ki mondja, hogy kellene? Aki pszichológushoz akar küldeni? Vagy aki szerint nincsenek érzelmei egy kutyának? Szerinted ők láttak már közelről kutyát? Tartottak már kutyát?

Sajnos az átlagember önző, tudatlan, de okoskodó, irigy és rosszindulatú. Nem nehéz egy hűséges, vidám, jól nevelt kutyát jobban szeretni, mint egy "átlagembert". Nem a mi hibánk, hogy ez így alakulhatott. Mi csak szeretjük a kutyánkat. Sokkal jobban, mint pl. egy áskálódó, felsőbbrendűségi érzéssel rendelkező gané szomszédot. :-)