Öngyilkos akarok lenni.!?

Ez alapján nagyon sok ember öngyilkos akarhatna lenni,az élet néha xar.

Egyszer kicsit több mint egy éve teljesen felkészültem a halálra. Már napok óta nem ettem, mert nem volt mit, minden "összejött". A munkanélküliség, a sajnálat, megalázás, de ha hiszed ha nem még az a meg könnyebülés is, hogy nincs több hitelem, egy löketet adott felé. Öngyilkosság. Így hívják, pedig a tettnek semmi köze a gyilkossághoz. Nincs "vérszomj", csak a halál van, úgymond a remény halála. Annyira üres, és félelmetes érzés volt, soha nem fogom tudni mihez hasonlítani. Akkor nem gyógyszert akarsz bevenni, sem eret vági, biztosra akarsz menni! "Halál biztosra". :D Ez egy végső állítás, egy búcsúzóul odavágott káromkodás a világnak. Az önkritika legőszintébb formája. Még most is kiráz a hideg, és nyom a mellkasom, ha rágondolok. A halni készülő nem meghalni akar, csak nem bírja tovább elviselni a szenvedést. Én aki mindig úgy gondoltam, hogy bár nem ismerem a részleteket, de az öngyilkosság gyáva megfutamodás. Pedig a bizalom egy másik ember felé is maga az öngyilkosság, mint tapasztaltam. Az biztos, hogy az egész ellenszere az idő. Na meg a szeretet. Volt nap, mikor egy régi fénykép, egy fél pár kesztyű vagy más kacat miatt, nem is tudom, de a régi önmagammal szembesültem már megint. Hogy én mennyire nyomorult voltam, te jó ég. És bár a helyzet nem túl sokat változott, valami csoda folytán mégis vannak szeretteim, múltam, sőt, gerincem, egyszóval, hogy ma mennyivel boldogabb vagyok, és váratlanul, ennek ellenére e pillanatban, vigasztalhatatlanul a régi önmagamat kezdtem el siratni, mert mégiscsak elárultam őt! Most szinte luxus minden, ami azóta lettem, mert megváltozni, na az az igazi öngyilkosság.

A gondok azért vannak, hogy az ember erőfeszítéseket tegyen, és megoldja őket.

Na én tudnék mesélni a rossz életről. A felét sem élted át mint én. Mégis mindig talpra álltam, és mentem tovább. Eszembe sem jutott az öngyilkosság. Szóval nem nyafogni kell, hanem talpra álli, és keresni a jobb lehetőségeket. Siránkozással semmivel sem fogsz előrébb haladni.

Ha mindig minden jó lenne egy idő után semminek sem tudnánk örülni igazán. A nehézségek megedzik a lelket, a testet. Hidd el, vannak tőled kilátástalanabb helyzetben is. Sokan. De nem az a megoldás ha megölöd magad. Az semmire sem megoldás. A te problémád még könnyen orvosolható. Ha csak ennyi gondom lenne boldog lennék.

Mindenkinek vannak gondjai, és meg kell őket oldani, változtatni kell az életeden ha nem jó, nem pedig elmenekülni. Egyszer úgyis meghalsz, addig legalább érezd jól magad, tedd azt amit szeretnél. Hozd helyre az életed, szórakozz, szerezz új barátokat, stb.