Miért keverjük össze az "életet" a jelenleg tapasztalható világgal?
Mi köze az életnek ahhoz, hogy gyerekeket robbantanak fel szüleik előtt, és szülőket gyerekeik előtt, miközben felszabadításról papolnak? Hol az élet abban, hogy minden nap egy időben kelünk, hogy ugyanabban a dugóban araszoljunk, vagy sorban álljunk ugyanazért a vonatért, hogy eljussunk a munkába, ami untat, frusztrál, kielégítetlenül hagy? Majd hazafelé ugyanazon a dugón keresztül, és ugyanaz a sorbaállás, hogy ugyanazt az esti tévéműsort megnézzük, ami szellemi fogyatékosként bánik velünk?
Milyen életről beszélünk, amikor gyerekeinket iskolákba, egyetemekre küldjük, amiket arra terveztek, hogy a következő generáció fogaskerekeiként köpjék ki őket?
Az „oktatás” célja a programozás, idomítás, hogy a hatalmi felépítménynek megfelelő valóság kollektív hitét ültesse mindenkibe. Ez az egész az alárendeltségről, a korlátozásokról és az „én nem tudok” „te nem tudsz” mentalitásról szól, mivel a Rendszer azt akarja, hogy mindenki ezt szajkózza a sírig vagy a hamvasztásig. Amit mi oktatásnak hívunk, az nem felnyitja az elmét, hanem rácsavarja a fedelet. Mint ahogy Albert Einstein kijelentette: „A tanulásomat akadályozó egyedüli dolog az oktatásom volt.”
Azt is mondta, hogy „a műveltség az, ami megmarad, miután mindent gondosan elfelejtesz, amit az iskolában megtanultál.”
A Rendszer azt akarja, hogy mindenki irányítson, tartson kordába másokat, és ez pontosan így is történik a legkülönbözőbb módokon. Amit mi szabad társadalomnak hívunk, az egy soknevű Gulag. Nem a Rendszer szolgál minket, mi szolgáljuk a Rendszert. Szolgák vagyunk, akik azzal áltatják magukat, hogy szabadok, mert nem vagyunk hajlandóak szembe nézni sorsunk valóságával.
Azonban mi ismét inkább meggyőzzük magunkat, hogy van egy „jó állásunk”, „jó karrierünk”, „jó életünk”, a gyermekeinknek „jó oktatást” biztosítunk, aztán időnként szembesülünk a szörnyűségek szörnyűségével, miszerint az élet ténylegesen szar. Szar, összehasonlítva azzal, amilyen az élet lehetne, és amilyennek szeretnénk, hogy legyen. Valójában ez egyáltalán nem „élet”, hanem egy önámításunkból szőtt könnyfátyol.
A „Gyermeklélektan és pszichiátria” folyóiratban megjelent írás címe: „Idő trendek a serdülőkori mentális egészségben”. Arról szólt, hogy az elmúlt húsz évben 70%-al megnőtt a szorongástól, depressziótól szenvedő tizenöt évesek száma.
Hé! Tizenöt évesekről beszélünk!!!
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a „siker utáni vágy” miatti nyomás okolható a kamaszok érzelmi sérüléseinek drámai növekedéséért.
válasza:Érdekes gondolatok. Hát, valóban olyan világban élünk, ahol ezerféle módon próbálnak minket becsapni, manipulálni, különböző viselkedési, társadalmi és életszemléleti normákra beprogramozni. nem a logika, a valódi emberség diktál, hanem a hatalmi érdekek. Rengeteg olyan dolog van, amit természetesnek, sőt egyedül elfogadhatónak, "normálisnak" veszünk, holott csak tanult dolgok, így szocializálódtunk. Ezek egy része valóban jó vagy semleges, de nagy részük egyenesen káros.
De a megoldás nem az, hogy elkeseredsz, szidod a világot és a "birka" embereket. Változtass! Gondolkodj okosan, józanul,. Szemléld kritikusan a világot, vizsgáld felül az evidenciákat (hátha rájössz, hogy nem is olyan maguktól értetődőek. beszélgess emberekkel, az értelmes gondolatokat tartsd meg a rosszakat meg felejtsd el, vagy világíts rá az egyén hibás gondolkodására.
Hidd el, az élet jó és izgalmas. Persze, sokszor nehéz és igazságtalan, de ezeket a dolgokat észre kell venni, és megváltoztatni!
válasza:
válasza:Én egyetértek veled, kérdező, de azért két dolgot megjegyeznék.
Egyrészt a modern gazdaság és társadalom rengeteg jól idomított ember együttműködését igényli. Az a kenyér, amit reggelire megeszel, több százezer ember munkájának az eredménye (gondolj a vegyiparra, akik a műtrágyát gyártották, a gépiparra, akik a traktort, a bányászokra, akik a nyersanyagokat biztosították, az útépítőkre, a mérnökökre, a kereskedőkre stb.). Ez egy rettenetesen bonyolult, szabályokon és együttműködésen alapuló gépezet, muszáj, hogy az emberek java része szem legyen a láncban. Csak így tartható fent ez a rendszer, ami ha megbomlik, akkor összeomlik a gazdaság, egy-két napon belül élelmiszer- és áruhiány lép fel, és két-három nap elég lenne ahhoz, hogy az emberek egymást kezdjék ölni az utcán. Tehát a gépezetre szükség van.
Ez az egyik. A másik meg az, hogy az emberek java része régen is a kijelölt utat követte, és nem gondolkozott soha, egyéni véleménye nem volt, nem is lett volna alkalmas rá. Csak kevesen voltak művészek, felfedezők vagy kóbor lovagok, 99% a földet túrta. Ez van ma is.
válasza: válasza:"I don't want to live on this planet anymore!"
Hát, pedig ide születtél, úgyhogy muszáj lesz valamit kezdeni a helyzettel. Nekem úgy tűnik, hogy nektek (a kérdezővel együtt) kicsit felsőbbrendűségi érzésetek van. Hidd el, élnek még okos, értelmes, kreatív, lelkes emberek a földön, nem mindenkit nektek kell megváltanotok, főleg nem az olyan bölcsességekkel, hogy a világ úgy s.zar, ahogy van. Mert ez nem igaz! Van sok rossz dolog, az tény, de akkor változtassátok meg! A lehetőség adott!
válasza:Kerdezo
A szavakon tul miben nyilvanul meg a nonkonformizmusod?
Tenyleg erdekel, akar privatban is
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!