Ti is éreztétek úgy, hogy munkába állás után sokkal könnyebb lesz az életetek?

Egy 2,5 fiam és egy 5 éves lányom van. Lehet csak a nyári szünet borított ki, de már hetek óta alig várom, hogy kezdődjön az ovi, bölcsi, mert nem bírok már velük. egy perc alatt olyan rendetlenség van a lakásban, mintha tornádó söpört volna végig. Ha mondom, hogy pakoljanak, akkor csak a nagyobbik pakol, ő is sírva. Délután, estefelé teljesen felpörögnek. Mikor hazajön a férjem egy szót nem tudunk váltani, mert olyan hangosak. Értelmes tévéműsort már régóta nem láttam, mire elalszanak már nincs kedvem tévézni. Pedig nem is rosszak, csak unatkoznak szerintem. Általában délelőtt 2-3 órát vagyunk a szabadban, ez legtöbbször játszótér. Délután az időjárástól függ, de volt már, hogy este fél 9.kor értünk haza. Napközben nem alszanak, így én sem tudok ledőlni egy kicsit.

Abban bízok, hogy majd az ovi, bölcsi lefárasztja őket. a korán kelés miatt remélem visszaszoknak a délutáni alvásra, vagy majd este alszanak el korábban. És ha 4-5 óra körül hazaérünk az oviból már hátha nem szedik szét annyira a lakást, mint így.

Én a munkahelyen lényegében egész nap talpon leszek (néha 12 órában), elég stresszes is a melóm (egészségügy). Leülni csak kb fél órát tudok, amíg az adminisztrációt megcsinálom. Ráadásul már 6 éve itthon vagyok. Szóval eltart majd egy ideig míg visszarázódom.

De úgy gondolom, hogy a 6 év alatt sem pihentem, igaz volt, hogy elaludtam a gyerekkel ebéd után, de ezt leszámítva mindig van mit csinálni. Ha nincs, akkor meg irány a játszótér, ahol nem csak a gyerekek fáradnak le.

Bocs, hogy ilyen hosszú voltam. Kicsit kivagyok.