Ha semmi értelme hogy teszek valamit vagy nem, akkor miért tegyek bármit is?

De te kívül keresel. Kívül meg nem találsz. A világ nem lesz olyan, amilyennek te akarod. Nem fog senki azért szeretni, hogy te attól jól érezd magad a bőrödben. Előbb érezd jól magad a bőrödben és akkor lesz valaki, aki tud szeretni, mert szerethető leszel. Nem egy savanyú alak. Az kinek kell??

Valószínűleg sokkal több, amid van, mint amit hiszel róla. Csak neked ez nem elég, és nyafogsz. Ha elég lenne, ha szeretnéd azt, amid van, akkor a pozitívat vonzanád, és ha mégsem, akkor meg lesz*rnád. De így meg csak nyafi van. Ez nem jó, az nem jó, jajj én szegényke, nem tudok megváltozni, nem akarok megváltozni, nem jó így, de én nem teszek ellene... Ha megoldást akarsz, akkor találsz. Ha nem akarsz, akkor találsz kifogást. Tudom, ezt csináltam én is 28 évig. Sokszor még mindig, de már látom hol a hiba. Elindultam valamerre.

"hogy mi motiválna? vállalható kapcsolat(értsd:viszonzott szerelem) normális megélhetés,és valami társadalmi megbecsülés."

ezekért mind mind tenni kell, egyik sem pottyan csak úgy az öledbe. így valójában az az állításod, hsemmi értelme nincs tenni bármit is, nem állja meg a helyét. ha nem érzed magad jól abban, amiben vagy neked kell változtatni, mert senki sem fogja helyetted jobbá tenni az életedet.

javaslat:

1.tűzz ki apró, kicsi célokat

érd el őket - érezd a vele járó kicsike örömöket

2.tűzz ki nagyobb célokat

érd el őket - és messze menően nő az önbizalmad, életkedved, poz. kisugárzásod

és végül fogalmazd meg az álmaidat

érd el őket, mert el tudod, mert kettes pontban már ismered magad és hinni, bízni tudsz magadban!

és légy boldog :)

"Ha semmi értelme hogy teszek valamit vagy nem, akkor miért tegyek bármit is?"

Azért, hogy ne und magad halálra.

"A VILÁG meg úgy is megy ha én éppen dobozolok egy gyárban szalag mellett vagy ha nem. (ez csak egy példa volt) "

Amikor dobozolsz egy gyárban, *benne vagy* az említett Világban, és bármennyire is valótlannak tűnik, hatással vagy rá. Az a bajod, hogy nem látod a következményeit annak, amit teszel. Azt a dobozt valaki ki fogja bontani és valószínű, hogy nagyon fog örülni annak, amit talál majd benne. Mennyivel hasznosabb és jobb egy gyárban dobozolni, becsomagolni valamit embereknek, amit ők majd kibonthatnak, mint sz@rságokat eladni telefonon keresztül.

Azt javaslom neked, csinálj valami kicsi dolgot és nézd meg mekkora hatása van. Vagy ha nem tudod megfigyelni, legalább képzeld el. Pl. felírsz egy inspiráló idézetet egy papírra és bedobod egy random póstaládába. Képzeld el, hogy vajon hogy alakul a napja annak, aki elolvasta, és vajon mit csinál majd másképp annak hatására, amit Te írtál?

"amugy a kérdésem kikerülted a választ már ami azt illeti h mi alapján választasz és h ebben a rózsaszínben miért nem jó mégse akkor akárki..

egy barátibb hangvételű kérdés ..: merre indultál ha publikus,valóban érdekel."

Nem egészen tudom követni, hogy épp kitől kérdezted. Ha nekem szól: nem igazán értem a kérdésed.

Mit választok mi alapján?

Ezt a részt meg végképp nem tudom kihámozni: "ebben a rózsaszínben miért nem jó mégse akkor akárki"

Én merre indultam ebből a semmilyen állapotból? Én önsegítő könyveket kezdtem olvasni és egy kicsit a spiritualitás felé fordultam. Önismeret, önszeretet, ilyesmik is a képbe kerültek. Elég érdekes dolgokat tudtam meg a világról, de főleg magamról. És igen, majdnem feladtam, mert úgy tűnt, hogy az egésznek az ég világon semmi értelme, hogy ez nekem nem megy. Nem vagyok rá képes. Türelmetlen voltam. Azonnal akartam, mert egyszerűen már fájt az, hogy létezem. De nem ment azonnal, csak szép lassan. De megvan. Elkaptam a fonalat, meglesz ez! :)

"Vagy ha nem tudod megfigyelni, legalább képzeld el. Pl. felírsz egy inspiráló idézetet egy papírra és bedobod egy random póstaládába."

Hú, ezt én kipróbálom! De jó! :)))

"ebben a rózsaszínben miért nem jó mégse akkor akárki"

Ja kezdem sejteni. Úgy érted párkapcsolatban pl?

Na ezt a részt még én sem értem egészen. Állítólag el lehet érni azt, hogy gyakorlatilag bárkivel együtt tudsz élni. Ezt még én is elég viccesnek tartom, elég válogatós vagyok, nem tudom elképzelni magamról. De. Azt már tudom, hogy ha én boldogtalan vagyok, akkor a másiknak is csak ebből tudok adni. Ha boldog vagyok, akkor ezt sugárzom felé is. Melyik a vonzóbb? Illetve ha x-nek vannak olyan tulajdonságai, amik nekem nem felelnek meg, akkor nem haragszom meg érte, nem utálom meg, nem mondom, hogy egy sz*r alak, hogy rossz ember. X ilyen. Akkor x nem lesz az én társam. Ennyi. Ettől x lehet még másnak a főnyeremény, én pedig minden rossz érzés nélkül mehetek és kereshetek valaki mást, aki majd nekem lesz főnyeremény. A lényeg, hogy ne a másiktól várjak dolgokat, hanem csakis magamtól.

Ebből könyveket írtak, nem olyan egyszerű ezt leírni 5 mondatban! :D

Kezd körvonalazódni, ez jó:)

viszonzott szerelem, normális megélhetés, társadalmi megbecsülés

a többiek tanácsai:

önismeret, önmagunk elfogadása, szerethetőségünk (f)elismerése, belső béke elérése

utak: önismereti csoport (pl. pszichodráma), szakember (pl. mentálhigiénés), Biblián keresztül kialakított személyes kapcsolat az Istennel (nem egyenlő a vallásos szokásokkal), elmélkedés

ezek után: fokozatosság: kisebb célok (siker-öröm, tapasztalat/nincs siker-de van tapasztalat), nagyobb célok, majd álmok megfogalmazása

átgondolni, mit tehetnél h megtaláld a Párod, hogy olyan munkád legyen, amire vágysz, vagy legalább jól megfizessék és a társadalom is elismeréssel viszonyuljon Feléd.

szerintem ez már egy igazán életrevaló "csomag" :)

és mindezt úgy, hogy igazán alig meséltél konkrét szitukat

(nem derült ki, miért tartod a személyiséged "nem túl szerethetőnek", milyen művészeti ággal próbálkoztál, mit melózol éppen, milyen végzettséged van,mi lenne a jó meló, mia helyzet a szerelemben, milyen vallásokkal próbálkoztál, egyedül élsz-e, hogy vagytok Szüleiddel, tanyán élsz vagy nagyvárosban, vannak-e barátaid... stb)

Ez rengeteg kérdés, ami mind-mind megérné a figyelmet és számíthatnál a további jóindulatra (annak ellenére, hogy az indító kérdésedben "osztásra" számítottál:)))))))))

"A VILÁG meg úgy is megy ha én éppen dobozolok egy gyárban szalag mellett vagy ha nem."

Istenem, mekkora filozófus vagy te kisbarátom. Szerintem szerezz pár egyszerű, picit butus havert, azokkal sörözgess egy parkban, röhögjetek minden baromságon és annyi.

Próbáld meg elfogadni önmagad, mert ha ROSSZ NEKED A MOSTANI ÁLLAPOTOD, tehát nem csak a környezet látja úgy, hogy valami bajod van, hanem neked is rossz, akkor keress fel egy szakorvost. Ha semmi bajod a dologgal, akkor nem vagy beteg.