Van még olyan ember, akit nem törnek le a csalódások?

Én sem féltem sohasem a csalódásoktól. Sőt konkrétan azt a félelem nevű érzést is ritkán tapasztalom akármi terén. Igazából egyetlen csalódás volt életemben, ami "letört". Ez egy szerelmi ügy volt, a csajt elvitte az egyik legjobb haverom, pedig halálosan szerelmes voltam bele. Bár azon is csupán 2 nap és 2 liter pálinka volt túltenni magam...

16/F

Szerintem érthető, hogy egyesek "félnek". Nem mindenki egyformán erős vagy gyenge, így gondolom a csalódásokat is mindenki máshogy éli meg. Az mondjuk már valóban elég cinkes, ha valaki a csalódástól való félelmei miatt cselekvésképtelenné válik.

Én személy szerint úgy élem meg, hogy ezek csupán negatív tapasztalatok. Persze az én fejemben is lepörög számtalan potenciális végkifejlet és olyan is van köztük amit nem szívesen élnék meg. De inkább hagyom, hogy sodorjanak az események, aztán lesz ami lesz.16/L

Alapból a félelem egy nagyon g*ci dolog. Nem tudom szebb szóval kifejezni. Félünk az ismeretlentől, aztán minek? Sok embert ez gátol meg abban, hogy bármi számára új dolgot próbáljon ki. Valahogy el kell engedni ezt az érzést.

Engem is nemrég ért csalódás szerelmi ügyben, és ugyanazt érzem, mint te. Bíztam benne, azt hittem, teljesen őszinte ember, a kapcsolat alatt végig elhittem, hogy a pár rossz dolog ami történt közben az hibám, de most már tisztán látom, hogy ő volt a hibás. Örülök, hogy vége lett, sokkal felszabadultabb vagyok most már. És legalább lett egy nagy tapasztalatom! Mindig megpróbálok mások hibájából tanulni, de úgy látszik, van amit magamnak kell megtapasztalnom. És ezzel semmi baj nincsen.