Rájöttem, hogy apakomplexusom van. Így hogyan tovább? 19/L
Hajnali 5-kor fogalmazódott meg bennem, egyenesen megvilágosodtam.
Vonzanak azok a férfiak akiken meglátszik az élet, akik már szenvedtek és ezáltal megkeményedtek, erős kezűek és következetesek. Akivel szemben nem érzem magam egyenrangúnak, akire felnézhetek. Határozott ember, aki véghezviszi azt, amit elhatározott. Az a különleges kisugárzás, amikor a komolyság kézen fogva jár a humorral.
Eddig sose tudtam meghatározni a zsánerem, de most valahogy összeállt. De abban a pillanatban a saját apám jutott eszembe. Szinte 100%-os jellemrajz róla.
Nekem sose jött még össze. A nagy fellángolásról eddig csak maximum álmodozhattam, mert gyenge szikránál tovább sose jutottam. A velem egykorú srácok olyan satnyák, puhányok. Már próbálkoztam a legbunkóbb fajtákkal is, mert ők "kemények". :D Az a baj, hogy hamar kitapintható a gyenge pontjuk és utána már csak folynak és ragadnak, mint napsütésben a vattacukor.
Lassan egy éve, körülbelül amikor betöltöttem a 18-at elkezdtem próbálkozni nálam 5-6-7 évvel idősebb srácoknál. Itt már embere válogatja. Rosszul érintett, hogy ennyire szex orientáltak. Azt hittem ez a túlbuzgóság a tinédzser évek elhagyásával enyhül, de mintha csak fokozódna. Mondjuk ezért a gének, az ősi ösztön felelős elsősorban. Már így egy év alatt sikerült ezen túl lépnem. Feldolgoztam az első sokkot.
Egyáltalán nem tudom mihez kezdjek. Mert szükségem van érzésekre és persze érintkezésekre is. De nem találom a helyemet.
A velem egykorú fiúk lelkileg nem elégítenek ki.
Akik pedig számomra vonzóak túl sokat követelnek tőlem, őket meg én nem tudom kielégíteni.
Megfontolt embernek tartom magam, de már a család is unszol, félnek, hogy egyedül maradok. Én meg attól félek, hogy mások kedvéért a rossz úton indulok el és a saját lelkivilágomat teszem tönkre mások jó közérzete miatt. Na meg a végső elkeseredésből elkövetett elsietett döntések általában a legrosszabbak.
Szóval nem látom merre tovább, mert már valamit tennem kell.
Kezdek teljesen felőrlődni.
Csak már nem tudok várni éveket és félek, hogy pont evvel fogom elszarni az egész életemet.
Van egy gyönyörű mondás, "Aki keres, az talál". De hol????
Az apakomplexust nem feltétlen a korra értettem, hanem a jellemrajzra.
14 év korkülönbségnél elvből sem mennék tovább, de már az is periféria.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!