Kezdem magamra haragítani és elveszteni az állítólagos "barátaimat". Mit kellene tennem?

Tanácsra lenne szükségem és nagyon szépen kérek mindenkit,hogy lehetőleg értelmes és hasznos választ adjon,mert tényleg fontos.

Úgy érzem sikerült eltaszítanom magamtól pár barátot. Igazából sosem voltak ők igaz barátaim, úgy érzem. Sosem értettek meg és nem is igazán akartak.

Az egyikőjüknek most volt a szülinapi bulija, amire úgy volt,hogy én is megyek de lelki okokból ( elég depis voltam/vagyok a napokban) nem mentem el. Megkaptam,hogy ez az ünnepeltnek milyen rosszul esett, hogy ezt nem gondolták volna rólam és az én lelkemen szárad. Nagyon bűntudatom van ez miatt és nem tudom mit tegyek,mivel az igazat nem mondhatom el ,mert elmebetegnek néznének ,hazudni viszont nem szeretnék és nem is tudok. Van valami ötlet?

Sosem volt sok barátom és nem is szeretem az ilyen nagy partikat,mint amilyen ez is volt. A gyerekkori legjobb barátnőmtől pedig kicsit eltávolodtunk, mindkettőnk hiábájból. Arra gondoltam,hogy megpróbálom a vele való kapcsolatomat helyrehozni ( az az igazság,hogy nagyon hiányzik) és akkor talán nem kellene ennyire elkötelezettnek lennem olyan személyeknek ,akik igazából nem is a barátaim csak azért vagyok velük,hogy ne legyek annyira magányos.

Valaki tudna hasznos tanácsot adni?

17/L