Tényleg ennyire selejt vagyok?

Még sokat változhatsz.

Figyelj oda a dolgokra, ne bambulj, ne álmodozz közben.

Legyenek barátaid, és beszélgess velük sokat. De ne a neten keresztül.

Velem is előfordultak már ilyen kínos helyzetek, amikor rájöttem bűntudatot, meg szánalmat éreztem magam iránt, hát túl kell tenni magad rajta, 13 évesen még nagyon sokat változhatsz, főleg ha kijártad az általánost... nagyjából akkor fog eldőlni milyen viselkedésed lesz felnőttkorodban.

Én 17 évesen is zárkózott vagyok, barátaim sincsenek, de ha hozzám szólnak nyugodtan válaszolok bármit, vicceset is, nem kell ezen rágódni.

Szorongás is elfog múlni, persze nem jó érzés ezt átélni, de a normális emberek ezen mind átmentek.

Csak lazán. :)

Az első négy sorban láthattunk egy példát arra, hogy ha két rosszul kommunikáló ember találkozik, akkor abból milyen dolgok sülnek ki.

Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a változás nem magától megy végbe. Kőkemény munka eredménye, ami egyben minden lépésében izgalmas, élvezetes is.

Keresd a jó társaságot, és beszélgess minél többet. Az emberek szeretnek pl. arról beszélni, amiben jók. Kérdezd a jó tanulót, hogy csinálja. A jó pasizós/csajozósokat arról, hogy csinálják. Kérdezz infot idegenektől. Kérj segítséget bátran. Szólítsd meg a buszon az embereket. A kommunikáció gyakorlattal jöhet, ehhez kell viszont a bátorság: sok helyzetben sok emberrel nyitni. A bátorsághoz elengedhetetlenül fontos tudni és elfogadni: lehet, hogy a másik fél mosolygós, ha megszólítják, de benne van a pakliban az agresszív válasz is. Na és? Ettől kell félni? Csak önmagát minősíti vele. Továbbállni nem nagy nehézség, más dolgod meg nincsen vele. Megütni nem fog, mert a látványosan sötét alakokat nem nehéz kikerülni. Verbális erőszaktól félni pedig puszta illúzió.

A képesség azonban a gyáváknak nem jár. Az élet más területein sem. [Akik pl. az agresszív választól félnek, nem mernek kommunikálni, így gyakorlatuk sem lesz. Még több félreértés, még több félelem. Ördögi kör.] Nézz csak meg mosolygós és megfásult középkorúakat, idős embereket. Mindkét úthoz a lehetőség előtted áll.

A nő feltett egy kérdést. Megkérdezte, hogy leszállsz-e. Te erre megfelelően válaszoltál. Azt mondtad, hogy nem, azaz nem áll szándékodban leszállni. Ez alapján esetleg sejthette volna, hogy nem is tervezed megváltoztatni a pozíciódat, amíg a buszon tartózkodsz. Miért is tennéd?

Én a kedves hölgy helyében nem sértődtem volna meg(ez egy teljesen logikátlan, buta reakció volt), hanem udvariasan megkértelek volna, hogy engedj el, mivel - ellentétben veled - én szeretnék leszállni.

A kérdezők között a legtöbb ember buta. Sőt, a legtöbb ember mindenhol buta. Valószínűleg ez a hölgyemény se volt túlzottan intelligens. Egy érett/intelligens ember nehezen sértődik meg. Ez a bizonyos nőszemély - véleményem szerint - helyesebben tette volna, ha nem sértődik meg, és helyette egyértelműen fogalmazza meg szándékát. Úgy tűnik, hogy erre nem volt képes. Ennyi.

Kivételesen a 13 éves kislánynak volt igaza.

Amikor a kérdést megláttam, akkor ezt még nem feltételeztem. Te rendes lánynak tűnsz, de ne bízd el magad túlságosan, és ne barátkozz bunkó pasikkal.