Mit lehet tenni az ellen, ha félek a sötétben?
Hát biztos nem azt, amit ők!!! :-s
14 éves vagyok. Amúgy nem az a bajom, hogy nem tudok elaludni, hanem ha sötétben kell járni, akkor van probléma. Elalvással nincs bajom.
Én is nagyon félek, pedig már 16 vagyok (:
Nekem azóta tart, hogy megnéztem a kört. Azelőtt semmi bajom nem volt a sötéttel. Azóta meg olyan, mintha járkálna valaki a szobámban, és alig merek megfordulni, mert félek, hogy van ott valaki és..
Tiszta paranoia :S
Én mostanában meg szoktam kérni a barátomat este, smsbe vagy telón, hogy gondoljon rám, amíg elalszik. És ettől valahogy jobban alszom (: Csak a tudat miatt.
Te amúgy csak a házon belül félsz a sötétben, vagy kint a szabadban is?
23-at töltöm a nyáron, és még én is félek a sötétben. Nekem aztán tök mindegy, hogy délután 5 óra van télen, vagy hajnali 3 nyáron, sötétedés után már az utcára se szeretek kimenni, és a lehető legrövidebb alatt próbálom megtenni a távot, pedig nyugodt környéken lakom. Autók járnak, buszok járnak, villamos van, emberek vannak, de én akkor is majd bef*sok néha a félelemtől.
A lakásban is félek a sötétben, pedig tudom, TUDOM, hogy nem érhet semmi baj, TUDOM, hogy nincs ott semmi, TUDOM, hogy a szüleim adott esetben a másik szobában alszanak, TUDOM, és mégis félek.
És nem csak a sötétben félek, de egyedül is félek. Ha sötétben vagyok egyedül, akkor meg valósággal rettegek... :S
Pedig alapjáraton egy vidám, és stramm csajszi vagyok, nevetek, futok, mókázok, máskor meg filozofikusan gondolkodom, vagy elmerengek, nincs sem mentális, sem fizikai bajom/betegségem. Akármilyen brutális filmet meg tudok nézni, nem hallok hangokat, tudok úszni, teljesen normális vagyok, de a sötétben mégis félek.
Nem tudom, hogyan lehetne legyőzni, szerintem ez nekem valami kiskori trauma, vagy berögződés, és ezzel már együtt kell élnem.
Tudod, mit csinálok? Soha, sehol nem sötétítem be éjjelre a szobát (függöny, redőny, roló), mindig hold- vagy lámpafény mellett alszom. (Kintről szűrődik be.)
Igyekszem nem egyedül maradni ilyen helyzetekben, ha mégis, akkor mp3 a fülbe, és dúdolgatás, szapora léptek, hátrapillantások, és haladok mereven előre.
Kezemben a telefonom, hívásra készen, az valamiképp megnyugtató.
És próbálok magammal mindig valaki társaságot vinni. Akárhova megyek.
Nem mondom, hogy a legegyszerűbb, de azért segít.
Sok sikert!
23/L
17:32
*lehető legrövidebb IDŐ alatt
14:21:
Ez a furcsa, hogy kint csak néha félek. Leginkább a kutyáktól, mert a környékünk elég kutyás. Gondolj bele, egyszer 13 éves fejjel jöttem magam haza egy buliból, és amikor befordultam koromsötétben az utcánkba, ott állt egy kutya. Nem láttam, csak hallottam. Elkezdtem pánikszerűen rohanni, amikor a lámpa fényében megláttam, hogy csak a barátnőm kiskutyája... Új besz@rtam, hogy húúú... De legalább utána már nyugodt voltam. Amúgy engem kint az nyugtat meg, ha nálam van a pillangókésem, akkor nem félek!^^
17:32:
Én azért nem vagyok ennyire paranoiás, csak félek, de nem rettegek. De ha egy kis hangot is hallok éjszaka, akkor más a f*sás kerülget! De azt ne tudd meg, hogy szellemidézés után milyen éjszakám volt! Hajnali háromig sírtam, aztán valahogy elaludtam...
Én azt csináltam,mondjuk én attól féltem,mert horrorfilmet néztem..meg is bántam.
és aki a filmben volt kislány;azt képzeltem h ott térdel az ágyam mellett.nagyon ijesztő volt.és amikor becsuktam a szememet azt képzeltem hogy összevissza rugdosom hogy eltűnjön az ágyam mellől,most viccesnek hangzik,de akkor csak az használt.és egy idő után el is felejtettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!