Mit lehet ez ellen tenni?
Sziasztok!
Az ismerősem szerint nagyon maximalista vagy (néha már túlzásba is viszem.) Kicsit utánanéztem a témával kapcsolatban és találtam egy weboldalt amiben mintha rólam írnának.
Ezek a jellemzők mind igazak rám:
-Nincs elég időm. Folyton sietnem kell. (eltervezem hogy pl: 1 óra alatt megtanulom a leckét és ebből az 1 órából 2 lesz)
-Folyton másokkal kell versenyeznem a céljaim elérése érdekében. Állandóan összehasonlítgatom magam másokkal. (ha úgy találom hogy rosszabb vagyok a másik embernél akkor napokig, hetekig begubózok és jön az önmarcangolás)
-Rengeteg mindent muszáj megtennem, kell.
-A jövő a fontos, a most csak robot egy elérendő célért.
-Ha elérem a célomat, az az alap.
-Nem bírom a kritikát, személyes kudarc, ha valami nem sikerül megfelelően vagy mások nem úgy látják, mint én.
-Csak a tökéletes a megfelelő, mindenképpen ezt kell elérni. Ha még nem állok teljesen készen, inkább bele sem fogok a dologba.
Tökéletes szülő, társ, kolléga, főnök, gyerek, stb. akarok lenni, mert valójában FÉLEK a hibázástól, általában attól, hogy akkor nem leszek olyan értékes (nem leszek elfogadható, szerethető, tisztelhető…).
-Az vagyok, amit elérek. (vagyis semmi)
-Nincs időm a gondolataimra figyelni. Minden időmet a célom elérésére fordítom.
-Nagyon magasra teszem a lécet, kissé (vagy nagyon is) eltúlzott teljesítményt várok magamtól.(ez csak a környezetem szerint van így)
-Mivel tökéletesre törekszem, elvárom másoktól is, hogy ők szintén erre törekedjenek.
Nehezen viselem ha mások másképp látják a dolgokat, mint én.
-Mindenhez görcsösen ragaszkodom. Nem engedek a 48-ból. Azt gondolom ez a kitartás jele, pedig valójában a makacsságé.
Megbocsátani magamnak és másoknak ezért nehezen (vagy egyáltalán nem) tudok. Gyakran mérgelődök elmúlt hibákon.
-Azt az időt, amit nem céljaim elérésével töltök sokszor haszontalannak érzem. Sok barátom így lemorzsolódott mellőlem. Hobbikra, lazításra nem szívesen áldozok energiát. A családom is nehezen viseli el, hogy a fókuszomban az első mindig a célom. (ez az ami a legjobban idegesít, lelkiismeretfurdalásom van ha a tanuláson kívül mással is foglalkozom pl: hobbi)
Tudom, ez már beteges de nem tudok ellene tenni. Kérlek segítsetek! Köszönöm!
válasza:tulajdonképp anyu is ilyen, és én is ilyen voltam. Most hogy itt a felvételi sokkal inkább tettem mindenre. Már meguntam, hogy folyton húzom a szekeret, meguntam, feladtam. Már nem törődök azzal, hogy mindig jó jegyet szerezzek, csak az írás belit tanulom meg... és megértem, és így is aligha rontottam 0,2at. :) (kb 4,7-es voltam és tavaly 4,5ös lett az átlagom...igaz a mostani félévim 4,7-8as)
talán ezt tudod tenni, de mást kétlem. picit lazíts! :) és fogadd el, hogy nem mindig lehet nyerni. néha kell a pofon is, hogy ne legyél gyöpös. :D
válasza:Ez nem baj. Illetve az nem baj, ha valamit csinálsz, akkor azt teljes erőbedobással csinálod. Ha mások nem ezt csinálják, akkor viszont érdemes hagyni őket úgy tevékenykedni, ahogy ők akarnak. Nem kell fanatikusnak lenni. Ha valaki kritizál, akkor lehet, hogy találsz benne valami hasznosat, amivel fejleszthetnéd a technikádat, viszont ha csak inzultálni szeretne, azzal nyilván nem kell törődnöd.
Szűrd ki a negatív dolgokat! Ne görcsölj, ne aggódj, de a teljesítményt tartsd meg, és máris előnnyé kovácsoltad minden hátrányodat ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!