Megbolondultam? Többi lent!

18 éves vagyok eddig teljesen vidáman éltem minden napjaimat, és nem voltam elfoglalva azzal ami körülvesz.

Hetek óta kezdődött, egyik napról a másikra egyre több gondolat zavarta meg mindennapjaimat.

Miért élek? Mi az élet? Mi az értelme? Ki vagyok? Miért vagyok? Miért ilyen fejlett az ember?

stb. Tudom, hogy ezek olyan kérdések amire nem kaphatok választ, de ezelőtt nem érdekeltek ilyen kérdések egyszerűen csak éltem az életem.

Kezdem úgyérezni, hogy megbolondulok, és nem tudom élvezni a napjaimat, csak nehezen elviselni.

Egyszerűen megrémülök ha belegondolok, hogy élek, hogy beszélek, hogy mozgok, hogy ha hazamegyek a szüleimmel beszélgetek de mindez hogy lehetséges?

Teljesen levertnek érzem magam, nehezen alszom, nem tudok koncentrálni mindennapi feladataimra.

Megrémít, ha belegondolok, hogy tudok gondolkodni, látni érezni, és hogy vagyok.

Mindig magammal vagyok elfoglalva, testem apró rezzenéseire azt hiszem, hogy halálos beteg vagyok, többször volt pánikrohamom, és minden nap félek, hogy egyszer csak összeesek és meghalok, vagy szívrohamom lesz, leáll a szívem, infarktusom lesz...stb.

Nagyon félek a megbolondulástól is, és attól, hogy valakiben vagy magamban kárt teszek.

Úgy érzem magam, mintha egy idegen bolygóról kerültem volna ide, és most nem fogom fel hogy vagyok, hogy gondolkodok, hogy milyen az élet.

Tudom, hogy ebből van kiút, kell lennie, hiszen régen nem voltam ilyen.

Még egy kisebb műtétem is lesz nyár elején, de teljesen nem érdekel, mert tudom, hogy ha lelkileg olyan lennék mint régen, vigyorogva feküdnék be, hogy utána úgyis jól leszek.

Megbolondultam volna? Vagy ez elmúlik idővel?

Ez valami pubertáskori depresszió?? Pszichológust mindenképpen felkeresek.

Lehetőleg normális válaszokat, tanácsokat várok!