Miert hagyjuk neha az eletet elmenni az orrunk elott?

A kérdésedben az a legfontosabb, hogy benne van a válasz is, mert így tetted fel: "miért hagyjuk...?". Ha így kérdezed, az azt jelenti, sejtesz már valamit ezzel kapcsolatban. Ugyanis rajtunk áll minden, ami velünk kapcsolatos. Még az is, amiről azt hisszük, hogy rajtunk kívülálló erők, vagy "véletlenek" hoztak össze számunkra. A kérdésedre válaszolva: azért hagyjuk, mert igen kevés esetben készítjük fel a figyelmünket (magunkat) ELŐRE a leendő nagy lehetőségekre, amit az élet ad vagy adhat számunkra. Amikor az orrunk elé kerül egy ilyen, nem vesszük észre, sokszor még utólag sem.

Mit lehet akkor tenni, hogy ne hagyjuk, hogy az élet elmenjen az orrunk előtt?

Először is: meg kell tanítanunk magunknak, hogy a figyelmünk a jelen pillanatban legyen! Ez rendkívül fontos, hiszen e nélkül nem ismered fel a következő lehetőséget (mert tudd, hogy már jön is a következő! :-). A jelenlét megtanulása nem nehéz dolog, nem kell tanfolyamra járni miatta, mert magadat is taníthatod. De sok türelem kell hozzá, hiszen 2-3 hónapig is eltarthat, amíg rájössz az ízére és nem a múlton, vagy a jövőn gondolkodsz. Csak határozd el azt, hogy a figyelmedet a jelen pillanat történéseire fókuszálod és, ha elkalandozik, akkor képes legyél hamar visszahoznod. Azonban ez még nem elég... (Mivel kezd hosszúra nyúlni a mondókám, és nem tudom, hogy hasznos-e számodra, itt abba hagyom. Ha érdekel mi a második fontos dolog, akkor szólj és folytatom.)