Miért fordul el tőlem mindenki?

Na látom lepontoztak, mert túl nyomulósnak írtam a kérdezőt, pedig annyira egyértelmű, de ezek szerint sokan vannak akik rosszul értelmeznek emberi kapcsolatokat vagy csak fiatal és tapasztalatlanok még.

Na lássuk tételesen:

"...Kereskedelemben dolgozom, nagyon sok emberrel van dolgom napközben, igyekszem nem csak a feladatomat ellátni, hanem barátságos emberközeli kapcsolatot felvenni, kialakítani...."

Na már most azért ha egy eladó oda jön és az átlagos formulákon felül elkezd haverkodni a vevőkkel azért ezt a többség nem veszi jó néven.

Sokan azt se szeretik ha megkérdezik mit akar, de ezt amúgy tanítják is egy kereskedelmi iskolában.

"...Regisztráltam közösségi oldalakon, nagyon sok régi ismerőst megtaláltam. Örömmel vettem fel velük a kapcsolatot, de miután oda került a sor, hogy megkérdeztem mikor futunk össze dumcsizni, ..."

Ha régi ismerős, osztály társ 20 év távlatából egyszer csak előtűnik és egy bejelölés után feszegeti, hogy találkozzunk személyesen, hát ezt se szokás jó néven venni. Ha valaki vitatja lám ott van a kérdező esete.

"...Beiratkoztam 2 hónapja hastánc tanfolyamra, bitang jól érzem magam az órák alatt, óra előtt vagy után próbáltam bekapcsolódni a beszélgetésekbe, egyszerűen olyan mintha ott se lennék. ..."

Megkérdezhetem hány évesek voltak a beszélgető partnerek?

Jó eséllyel fiatalabbak szóval idegenek+generációs különbség.

"...Szomszédasszonyom barátnőjével ..."

És te hogy jössz a képbe? Csak azért mert egymás mellett laktok? Én ha a haverommal járnék el futni és a szomszéd egyszer csak jönni akarna velünk hát elég fura lenne nekem.

Nyomulsz, nyomulsz, nyomulsz és kicsit erőszakosan.

Tudod emberi kapcsolatot felépíteni az idő és energia, nem pikk-pakk beugrasz és már ott is vagy és minél idősebb a közeg ez annál inkább így van.

Ha valaki vitatja igazam, akkor ugyan már hogy magyarázza a kérdezőt ért reakciókat ha annyira nagy okos! Mindenki hulye a kérdező körül, mi?

Na ennyit a kapott 0%-ról.

Ez is beszédes:

"...Nem vagyok erőszakos, sőt túl alázatos, lehet ez is probléma...."

Az e leírásodból kiderül, hogy próbálkozol rendesen. Ha úgy véled, hogy kapcsolat létestés alapja az ennél erőszakosabb fellépés, akkor nagyon el vagy tévedve.

Ezt nem gondolhatod komolyan.

Szerintem neked régebben se volt sok igaz barátod és egész egyszerűen ezen készségeket nem szerezted meg.

Valójába félmondat elejéig eltaláltad az okot, csak a magyarázat lett paradox a részedről:

"...nagyon kiakarok ebből törni..." ...és ezért túl nyomulós vagy.

Ismét amúgy "gratulálok", azoknak akik ezért lepontoztak. Kíváncsi lennék azok hány évesek és hány barátjuk van.

Felületesek az emberek sajnos nagyon.És az is igaz, hogy felnőtt korban már sokkal nehezebb baráti kapcsolatokat kialakítani, egyrészt az időhiány miatt.Ott a nyomorult munka, utána meg mindenki inkább bemenekül a saját zugába, a baráti találkozás helyett.Talán a hastánc erre nem a legjobb, mert ott magával a tánccal vagytok elfoglalva, beszélgetésre nem nagyon marad idő.Valami más hobbi kellene, vannak nőklubok például, vagy keress olyan társaságot, akiknek hasonló az érdeklődési köre és elsősorban beszélgetésekre akarnak összejárni, szerintem ez lenne talán célravezetőbb neked.

Egyébként szerintem nem benned van a hiba, leírásod alapján szórakoztató, kedves, szimpatikus ember lehetsz.

Igen, kicsit túl görcsös lehetsz. Ne rohand le az embereket, hogy azonnal csináljatok közös programot, hanem első körben érdeklődj felőlük.

Ha valaki beszélhet magáról, az nagyon megnyitja. Ha te rögtön rájuk öntöd az életedet, akkor megriadnak és az ellenkező irányba futnak. Magadról eleinte csak akkor beszélj szűkszavúan (!!), ha kérdeznek. Inkább kérdezz, érdeklődj. Adj időt a másiknak, hogy felépüljön a kapcsolat, után kezdeményezz közös tevékenységet.