Tényleg ilyennek kéne lennem?
Társasági embernek. Ezen az oldalon mikor néhol felsoroltam a tulajdonságaimat, hogy pl. nem iszom, nem csak dugásra kellenek számomra a lányok, nem szeretem a focit, nem szeretek társaságban lenni stb, akkor páran azt emelték ki, hogy bizony társaságban lenni márpedig "alap" dolog. Én viszont nem érzem annak. Nem érzem antiszociálisnak magam, ugyanakkor nem szeretem a tömeget meg a nyüzsgést. Ebből adódóan engem egyáltalán nem vonz, hogy legyen egy haveri/baráti köröm akikkel "elvagyunk". Iskolában is nyugodtan ülök, mindenki más röhögcsél meg beszélget körülöttem, de én nem akarok beszállni ezekbe a beszélgetésekbe. Egyszerűen nem érzem szükségét. Komolyabb témákról szeretek beszélgetni, ugyanakkor van humorom is, meg eddig aki hozzám szólt, azzal tök felszabadultan, lazán elbeszélgettem, szóval nem arról van szó, hogy valami magába fordult okostojás lennék. Nem akarok magányos maradni, mert egy társ (barátnő) igen is hiányzik, de a tömeg meg x számú "haver" már egyáltalán nem. Szerintetek gond ez?
20/F
válasza:Én teljesen megértelek. :)
Nekem sem hiányoznak ezek a semmitmondó beszélgetések. Találtam pár embert aki értelmesebb (bár jellemzően nem egy köpésnyire tőlem...) velük mindent meg tudok beszélni, nekem elég ennyi.
Tudom hogy sablonduma de ne törődj vele hogy a többiek mit látnak jónak és mit nem. Ami ezer embernek jó nem biztos hogy az ezeregyediknek is, és kész :)
Amúgy nem gond, amik nem vezet pszichés betegségekhez...
válasza: válasza:Na, nekem is van pár hasonló kérdésem, pl. az egyiket pár perce írtam ki.
Mivel sok mindenben hasonlítunk (már kérdésed alapján.....), nem próbálnánk meg ismerkedni? Én is szeretnék barátot, és teljesen nem akarok egyedül maradni.
"Tudom hogy sablonduma de ne törődj vele hogy a többiek mit látnak jónak és mit nem. Ami ezer embernek jó nem biztos hogy az ezeregyediknek is, és kész :)"
Nem sablonduma, de mégse teljesen elfogadható.
Gondolkozunk rajta, érdekel, mit mondanak a többiek, és hogy csinálják, és úgy érezzük, amit máshogy csinálunk, mint (látszólag legalábbis) MINDENKI, akkor az nálunk nem normális. Persze én ilyenkor továbbgondolom, hogy vajon miért, és mindig a sajátomat tudom megérteni és másokét nem. Tehát kilyukadok ott, hogy minden bizonnyal rosszul csinálom, mert máshogy csinálom, mint milliók, viszont a sajátomban találom meg a logikát.
19/L
Szia,
De, szívesen beszélgetnék, írj egy privit, mert én nem tudok Neked. :)
válasza:Tudom, hogy nem tudsz.
A válaszodra vártam. :P
válasza:17:20!
Ez egyszerűen kiküszöbölhető!
Én mindig is azt gondoltam, hogy én vagyok a normális, és a többi a "hülye" :D
válasza:
válasza:Én is ilyen voltam, illetve vagyok is. Azt tudom neked tanácsolni, hogy még ha nehéz is, vegyél erőt magadon és ne bújj ki a számodra kellemetlen szitukból és próbálj minél többet kimozdulni. Ha másképp nem megy, ne szégyellj felkeresni szakembert. Én sajnos nem így cselekedtem, és annyira elhatalmasodott rajtam ez, hogy teljesen megnyomorított, és tönkretette az életem. Remélem te képes leszel változtatni, sok sikert.
25/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!