Egyedül érzem magam. A barátaim, a legjobbak is elhanyagolnak, már szinte alig találkozunk, mert van párkapcsolatuk és az fontosabb nekik, mint én. Mit tegyek?

Nekem is fontosabb lesz a párkapcsolatod, ha lesz. Lehet lepontozni... Nekem mindig ez van az első helyen, és csak a barátok utána, már ha kell ilyen sorrendet csinálni... Csak az én barátaim evvel tisztában vannak, mert én megmondom nekik. Nekem a szerelem szent dolog. Akkor is ha nincs barátom. Tudják, hogyha lesz, akkor ő lesz a legfontosabb. Fontos a barátság, de nem veled fogják leélni az életüket, hanem egy fiúval/lánnyal aki a párjuk. Nem tőled lesz gyerekük, nem veled fognak egy házban lakni és sorolhatnám. Ezt nem árt gyakorolni (nem tudom hány éves vagy). És szerintem mindenki ilyen. Aki meg elmegy a barátaival, mert 100 éve nem volt velük, közben meg a barátja beteg, az nem szerelmes igazán. Aki szerelmes az mind ilyen, csak nem vallják be. Aki meg nem szerelmes épp az mind azon hőbörög, hogy a barátainak fontosabb a szerelme... Foglald el magad, értsd meg őket, tudom mit beszélek, mert az én barátnőmnek is most lett barátja, nekem meg most nincs. Jó persze lehet jönni avval, hogy hát a barátság örökre megmarad, a szerelemmel meg egyszer szakítani fog... Csakhogy ez nem is annyira igaz...

*nekeD

Abban igazad van kedves valaszolo,hogy egyszer a szerelem sokkal fontosabb lesz,de ha a kerdezo egy tizeneves akkor meg jobb lenne igaz baratokat szereznie.

A kedves kérdező nem mondta meg a korát, én viszon todaírtam, hogy nem tudom hány éves! Legközelebb olvasd el figyelmesebben. Ha magamból indulok ki akkor már 15 évesen is fontosabb volt, dehát azt hiszem túlérett voltam a koromhoz... De igazad van 12-13-14 éves korban az átlagnak legyen a bartáság a fontosabb. Én el tudnám képzelni, hogy akár a férjemet ios 14-15 éves koromban ismerem meg. Nem vagyok az élni akarok szabadsára vágyok típus... Szóval ott van a zárójelben, hogy nem tudom hány éves...

Ja és még valami, az hogy 13-14 éves koromban is azt tapasztaltam, hogy nem olyan igaziak az igaz barátok! Akik annyira jóban voltak, de aztán ha a másik hiányzott, akkor jött a háta mögött beszélgetés... Pedig nem egy olyan helyre jártam iskolába, hanem neves intézmény volt jó tanulókkal... Ebből is látszik, hogy akkor még elég gyerekesek a kamaszok... Ez is hozzá tartozik ehhez a korhoz...