El múlik ez? (többi lent)

szia:)

én is ígyvagyok és minden nap tiszta szar kedvem van és énis gimit váltottam . szerintem nem mulandó a dolog az emlékeink nem változnak azokat megőrizzük főleg így ha nincs annál felejthetetlenebb. k**va szarul érze magam minden nap deha bárki kérdezi hogy mi a bajom magam sem tudom elmagyarázni.

szóval nem csak te vagy ilyen helyzetbe. tudom hogy milyen sz*r. :'S

Én általánosban vandálkodtam a többiekkel, álltam is sokat azon a bizonyos piros szőnyegen. Nem voltak kemények és még keményebbek, jól elvoltunk mind és el lehetett dönteni, hogy ki csaj és ki csávó.

Aztán ballagás, új iskola.

Itt az öltözködés piros öv, rózsaszín felsők, aztán cigány és nyávogós zene a folyosókon, véremós hajviseletek, borotvált lábak, de persze ez mind "csávóktól", akiknél az a férfias, hogy ki miből mennyit bír piából vedelni. Én soha nem voltam részeg, de bármelyiket lealázom verbálisan is (ami nem nagy akadály, ugyanis sok olyan van köztünk, aki nem tud írni, olvasni és magyarul beszélni). Továbbá törték már fel lakatom, táskám is lopták már el, ezen kívül beleszartak az öltözőszekrényembe gyakorlaton (nem én voltam a cél, nem ismertem, aki tette, de pont az enyém volt nyitva üresen). Volt rá példa, hogy reggel inkább hazajöttem, mert annyira irritált valaki, hogy mennem kellett, mert én féltem, hogy Úristen, mi lesz vele, ha nem bírom magam türtőztetni. Most végzős vagyok, nagyon nehéz volt idáig kibírni. Egyedüli vagyok, aki a ballagásra sem, sőt, semmire nem fog elmenni, ezt tegnap előtt írtam alá. Egyszerűen szégyenlem a nevem adni ahhoz a helyhez.

Engem az tart életben, hogy ennek is vége lesz egyszer.

Minden hétköznap reggel olyan, mintha vágóhídra mennék.

Elhiszem, hogy rossz, de szerintem én nagyobb pofont kaptam az iskolácskámtól.