Miért nem vagyok képes társasági életet élni?

Igen, koze van, hogy egyke vagy. Legalabbis volt egy osztalytarsam persze az is egyke volt. Otthon meg nem igen beszelt a szuleivel. Gondolom te sem vagy olyan nagyon joban a szuleiddel, mert akkor nem lennel ilyen zarkozott!

Legy nyilt, beszelj nyugodtan ha teged erinto temakrol van szo! Aztan lassacskan belejossz! Menny bulizni nyugodtan!

Sok kitartast es jo kis dumapartikat! :D

Én is ilyen voltam, aztán összekaptam magam, és akkor is bekapcsolódtam a beszélgetésbe, ha alig bírtam összeszedni a mondandómat. A mai napig van olyan, hogy egy idő után csak csöndben vagyok, de azért már elég társasági ember lett belőlem ezt leszámítva :)

Miért nem próbálod fokozatosan, beszélgess sokat egy barátnőddel, aztán ha az jól megy, beszélgess kettővel. Szerintem ez bejöhet. A túl sok ember lehet, ami sokkol, ha hozzászoktatod magad, egy idő után annyira nem lesz sok.

Ja igen, meg lépj fel. Színészkedj, vagy csinálj együttest, ha leküzdöd a színpadi lámpalázat, akkor a sok emberrel szembeni félelmedet is könnyebb lesz.

Sziasztok:)

Én régen agresszív és vadóc voltam, de anyukámék kineveltek belőle.:)

Most én is gátlásos vagyok és próbálok feloldódni, de még mindig nem tudom úgy "hányni" a szavakat mint a többiek.

Am én szeretek egyedül lenni, tök jól elütöm az időmet hasznos dolgokkal, de azért a társaság is hiányzik.

Meg amúgy a mi sulinkban a mi osztályunk a legrosszabb.

komolyan, ha nem lenne az az 5 vagy 7 gyerek az osztályunkban, nagyon jók lennénk, de vagy beordibálnak órán, vagy ugatnak,nyávognak a fiúk meg ilyenek. Tiszta állatkert:D

Velem is ez a helyzet, de én nem vok egyke!!

Nagyon sok helyre hívtak, de én mindig lemondtam!! Mindig volt egy rossz érzésem, avval kapcsolatban ha elmegyek.. Ezért inkább siettem haza! De viszont ha valahova elcibálnak, akkor jól érzem magam! De nem megyek el legközelebb, ha hívnak, inkább kitalálok valami hihető alibit! Lehet szánalmas, de szörnyű bal érzéseim szoktak lenni minden alkalommal, ahogy elhívnak valahova!!

Régebben nehezen barátkoztam, féltem az emberektől, de sok erőfeszítéssel sikerült megbíznom az emberekbe!!