Vesztettél már el nagyon fontos dolgot? És ha igen, hogyan léptél túl rajta?

Úgy lépsz túl rajta, hogy egyre jobban belátod:

ami keletkezik az idővel el is múlik.

Szóval mindenki. És ezen nincs értelme problémázni. Hiába. Koncentrálj arra, amivel mész valamire.

Én gyermekkoromban vesztettem el a legjobb barátommat:'(

A kutyámmat Fifinek hívták, nagyon aranyos kutya volt:(

Már 4éve haltmeg de még mindig szoktam síratni:'(

Amikor menetm suliba anyukám vitt el biciklin, és kérdeztem tőle h megkössem-e a kutyát ő mondta h nem mert mindjárt jön vissza, amikor haza értem a kutyám nem volt sehol, kerestem minden hol a szomszédnál is utcán is még kukeral is néztem, de sehol nem találtam:((( Apum mondta h álljak fel a székre, és akkor mondta h "Legyek erős" (magamba mondtam h mivan, miért) "Fifi meghalt elütötte az autó"!:'( A mamám látta h a másik kutyának a szeme könnyezik, az egészet látta h, h haltmeg a társa Fifi! (Luna, 2éve haltmeg:'( )Úgy elkesztem sírni h csak nah, a falra felírtam h "Fifi könnyem veled marad" (ezzen még mindig röhögök h mért írtam ilyent a falra, zsírkrétávval)

szomorú zenét hallgattam, de másnap a nővérem meg a barinője hozztak nekem egy kiskutyát:D

Boginak nevesztem el, még most is él, 5éves lesz áprilisba, már kölyke is született!!!:D (kis fainak voltak)

Am Fifi tacskó volt, Luna meg puli!

Én még sehogy se léptem túl rajta!:'(