Alapállapotban mit érzel? Avagy milyen érzések vezérlik a visszahúzódót a társaságival szemben?

"Az én meggyőződésem meg az, hogy nem élt a lehetőséggel amit adtam neki, hogy megismerjen engem..." lehet hogy ezzel győzködni magad hatásos ha kevés az önbizalmad de valójában nagyon bunkón és beképzelten hangzik. Ha pl engem szólítanál le és tudnám hogy ilyeneket gondolsz nagyon rosszul esne és biztos hogy nem állnék veled szóba akkor sem előtte tetszettél. Ez egyszerűen tiszteletlen, mégha csak gondolod is.

Ha te nem vagy valakinek szimpatikus, akkor nem vesztett semmit. Amúgy pedig csak te beszélsz itt veszteségről meg győzelemről. Nem így kéne határozottságra szert tenni. Én csupán azt mondtam hogy nem érdekled. Ezt nem kéne személyes sértésnek venni. Ettől még veled nincs semmi baj, DE vele sem.

Jajj de aranyos vagy!

Tudom hogy bunkónak és beképzeletnek hangzik... Nem is mondtam még egy lánynak sem személyesen hogy mi jár a fejemben :)

És ezt vedd kérlek figyelembe: ez a fejemben zajlik. Én most elmondtam mi zajlik az enyémben, segítségként a kérdezőnek.. Talán talált benne érdekeset :)... De mindenkinek mennek ám a hülyeségek a fejében. Csak épp én mutattam valamit belőle.... És ami a lényeg hogy ez a hozzállás szórakoztató. Nem tud megbántani senki.

Szóval a lányok nem tudják hogy ilyeneket gondolok :) Tudod főleg miért nem? Mert tisztelem és szeretem őket. Akkor is ha elutasít, akkor is ha mással jár, akkor is ha fűvel-fával összefekszik....Meg akkor is ha kövér vagy deszka.... Nem érdekel, én szeretem. Max nem akarok vele lenni, de akkor is szeretettel gondolok minden lányra mert ha nem lennének akkor lehet én se látnám világ szép oldalát....

És a szeretet azt viszont rohadtul érzik...

Odamegyek, magamban mély, gonosz hangon azt mondva, hogy "TE AZ ENYÉM VAGY!" miközben érzem hogy villámok csapnak le mellettem, mögöttem és döngeti a testem a robaj... és a lány meg néz csillogó boci szemekkel az én szemembe... Odáig vagyok értetek :)