Éreztetek már így? Ordítva sírni és felrobbanni vagy "elszökni"?

Van egy ország...ami nem a szülőhazám...mégis úgy vonz,mintha már éltem volna ott.Pedig nem.:)...ha volt előző életem,akkor talán...

Ha meglátok egy fotót a tájairól "róla";ha meglátok/meghallok valakit,aki ott született és él;

ha olvasok a múltjáról,jelenéről;akkor úgy érzem,hogy meghasad a szívem.

Nem tudom rendesen elmagyarázni,nem is akarom részletezni,legyen elég annyi,hogy szeretem Magyarországot,mert itt születtem,nevelkedtem,de...

Néha elöntenek az érzések,sírok,megfeszülök,talán már szárny nélkül is képes lennék elrepülni oda...

Hiányzik egy olyan hely,ahol még nem is jártam soha...mostanában elkezdtem ismerkedni vele...könyvek...internet...aki engem ismer,tudja,hogy nem a jobb élet vonz engem...legalábbis nem az az élet,ami a többség számára jobbat jelent...és aki tudja,hogy hol van ez a hely,tudja,hogy a valóságban bizony ott sem könnyebb élni,mint itthon,sőt...ezt csak azért írom le,hogy tudjátok,hogy nem a pénz vonz oda...

Nem tudom,lehet,hogy valaki magára ismer,lehet,hogy csak én vagyok ilyen ütődött...nagyon furcsa,mert nincsenek konkrétumok,úgy mint,természeti szépségek,éghajlat,jobb megélhetés,megbecsülés felebarátaink részéről is stb....bár talán mégis...számomra sugárzik "belőle" a béke,úgy érzem,hogy "hazaérnék",ha ott lehetnék...