Mi az ami legelőször eszedbe jut a tinédzserkorodról?

hát én is csak egy p*csa lettem a sok közül, bárrr - és erre büszke vagyok - még őrzöm a gyermekkorom, belül még mindig "punk" vagyok. néha kívül is ha rám jön:D

szerintem aki ezt rendesen csinálta, aki tényleg benne volt és megélte, azon rajta marad az ilyen élete végéig... eszmékben, felfogásban, vagy bármiben.

Ezek jutnak eszembe:

-Egy pasi, aki azóta is a példaképem

-Linkin Park, ezt egy másik pasi tette kedvencemmé

-a bátortalanságom

-az "egyedül vagyok" érzés

-az, hogy akkor kezdtem el írni komolyabban

- a sok poszter a falon

- a legjobb barátnőm

- és hogy még mindig tininek érzem magam.

Soha nem akartam felnőni. Nem vagyok gyerekes viselkedésű, csak nem játszom meg magam. Lennék-e újra tizenéves? Akár még ovis is.

Az első fele 15 éves korig jól telt, vidám, jó barátok élveztem az új perceket velük.

A második fele(ami 15-16 éves koromtól kezdőd9tt egészen 18 éves koromig) azt inkább felfedezésnek nevezném kb így kategorizálva ,pontokba szedve-> kínszenvedés, fájdalmak, önmarcangolások, a barátságok igazi oldala, csalódás(nem szerelem), érthetetlenség, mindennapos fájdalom(magammal szemben, féltékenység,). Aztán volt egy letisztuló korszakom amikor felfedeztem magamat, és a probléma gyökerét ami gyerekkoromban kezdődött el. Azóta már tudom mit miért látok vagy láttam úgy, és próbálok rajta változtatni még mindig kisebb vagy nagyobb sikerekkel, de már egy kis békét leltem a lelkemben. Mivel most végeztem középsuliban, ennyire szabadnak még sosem éreztem magam.

De még mindig eszembe jutnak a régi idők.

Lennék is meg nem is újra tinédzser. Azért nem lennék, mert felnőttnek talán sokkal jobb lenni, igaz, hogy dolgozni kell, de én vágyom a függetlenségre(még ha ez a függetlenség csak átvitt értelemben igaz). Másrészt pedig csak akkor lennék újra tinédzser, ha a mostani eszemmel újra átélhetném ezt kb általános 5. osztálytól kezdve. Akkor lenne értelme, mert mindent másképp csinálnék!

Az akkori zenék(általános sulis voltam akkoriban) nagyon meghatározóak lettek a mostani életemre. Még most is belehallgatok, pedig ennek már több éve. A mai slágerek számomra nagyon nem emészthetőek, nekem túl sablonosak. Igen, készülnek jók, mert azért vannak még most is jó előadók de annyira nem érdekelnek. Tv-t sem nézek. Régebbi együttesek,énekesek akik meghatározták az életemet és betöltötték a napjaimat mindenféle jóval, azok-> Green Day, Nightwish, Evanescence, Rammstein.

Garbage, Gwen Stefani, No Doubt, Christina Aguilera,

Pink. Főleg ezek voltak, tőlük tanultam sok mindent.

Mostanában áttértem filmzenékre.

Üdv.

L19

OFF.

Első, nem akarsz írni nekem? :D

Impresszionista francia festők, grafitpor, Guns n Roses, kocsmatúrák, hegedű, acélbetétes, Mötley Crüe, Marilyn Manson, Napalm Death, Jascha Heifetz.

A borderline személyiség zavar klasszikus esete, küzdött bennem a művészlélek és a punk. Bármikor újra élném.