Nincsenek barátaim, még haverjaim sem. Nem tudom mit kellene tennem.5. osztályos korom óta magányos vagyok. Már teljesen felemészt ez az egész. Hogyan szerezhetnék barátokat?
Vannak módszerek ennek az állapotnak a felszámolására, de mindegyik hosszadalmas, következetességet kíván.
Először azt kellene megpróbálnod tudatosítani Magadban, hogy bármibe is kezdesz, ritkán hoz azonnali eredményt.
A barát keresése olyan témakör, ami lehet hosszútávon kamatozó, de rá is nyomhatja az ember életének egy egész szakaszára a bélyegét, ha hibásan választja meg a barátját.
Szóval, az első az önuralom, a türelem, a hit egyfajta egyvelegének "befogadása".
Itt egy elágazáshoz érkezel:
Vagy kimész az emberek közé - és "megmutatod magadat", (esélyt adsz nekik arra, hogy szóljanak hozzád, - amire lehet válaszolni);
Vagy maradsz a szobában - és interneten kezdesz el ismerkedni emberekkel.
Az internet esetében annyival "könnyebb" a helyzeted, hogy - "in medias res", - azonnal abban a témakörben tudod elkezdeni a veled azonos hullámhosszon gondolkodó embertárs megkeresését, amihez értesz, amit szeretsz, ami szellemi értéket képvisel számodra.
A nehézség viszont az internet anonimitásában, - névtelenségében, személytelenségében - van, - nem tudod, hogy valójában úgy gondolkodik-e az ember, akivel társalogsz, mint ahogyan "előadja magát" írásban, - sokat jelent az, ha az ember látja a beszélgető partnerének a gesztusait, szokásait, reakcióit, és a szemébe tud nézni annak, akivel beszélget.
Többek között ezeket kell Magadban "tisztába tenni", mielőtt bármi komolyabba is kezdenél.
A társaság - személyes - keresésének sokféle módja van.
Járhatsz koncertekre, előadásokra, klubokba, sportegyesületek tagjaként is lehet barátokra szert tenni.
Vannak - előre meghirdetett - turistautak is, - amelyek nem feltétlenül Rómánál kezdődnek, csak a Börzsönybe invitálnak, - ott is lehet megismerni embereket.
Javaslom, gondold át, amiket leírtam itt Neked!
Kívánom, hogy a személyiségednek legmegfelelőbb döntést sikerüljön meghoznod!
Egyet viszont ne tegyél: Ne nyugodj bele ebbe az állapotba, mert "Az ember társas rém!", - valós a veszélye annak, hogy egy idő után visszafordíthatatlanul "Magadba fordulj"!
én nem tudom hogy vagytok vele de egész jól el vagyok magamban. nincs szükségem barátra nem is tudom miért xd
van az erős gondolkozásom:p és elég éret agyam van hogy el tudjak gondolkozni mindenen pl csaj ugy meg ijesmi szoval nekem nem kellenek :p pedig 14 éves vagyok
Én is így vagyok ezzel. Én is visszahúzódó vagyok és nekem sincsenek se barátaim, se haverjaim még ismerőseim sincsenek.
Tavaly nyáron 17 évesen én már majdnem beledöglöttem az unalomba most is ugyanez van. Nem sokáig fogom már kibírni.
Oh ne parázz... én lassan 27 vagyok és egy darab barátom sincs vagy 13 éve. De én aztán nem fogok senki után sem teperni. Kur\/a jól le tudom kötni magam, nincs is igazából időm mások hülyeségeire :D Nincs barátom, de van csajom, néha m3gdug0m, jól érzem magam, egészséges vagyok, megvan lábam-kezem a többit meg ki nem szarła le :D
Ne görcsölj ennyit! Béke van haver;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!