Modanál egy okot, amiért ne lógassam fel magam?
Igazából már nem sok értelmét látom az életemnek. Nincs rendes iskolám, de ami még rosszabb munkám se. A család....
Nincs barátnőm sem, soha nem is volt, szerintem nem is lesz. Nincs semmi sem amiben reálisan örömöm tudnám lelni.
A jövőre nézve nem túl jók a kilátásaim. A terveim amik voltak, igazából megvalósíthatatlanok. Az emberek elviselhetetlennek tartanak, azt mondják rám, hogy antiszociális vagyok. Egydül érzem csak jól magam. Egyedül viszont nem lehet boldogulni, legalább is a mostani helyzetem ezt nem teszi lehetővé.
Tudom furcsa lehet, hogy mégis ide írok, de úgy voltam vele, hogy egy utolsó esélyt még adok magamnak, hátha valakinek van valami ötlete. Ha nincs azért sem nagy kár, csak hát mégis ragoszkodik az ember a megszokott dolgokhoz. Amit lát és érez.
Nem vagyok emó. Utálom őket. Mielőtt még ezzel jönnétek. Egyszerűen egy el-ba-szott élet vagyok.
Hát a csoki az hatalmas ötlet....
Konkrétan leírtam, hogy nincsenek kilátásaim. Valószínűleg nem fogom tudni megvalósítani az elképzeléseim, pedig nem voltak nagy igényeim. Nem adnék meg magamról sok adatot, de 20 körüli férfi, vagy fiú. Hiszen még nővel sem voltam. Valószínűleg egész életemben magányos maradnék. A szüleim nem fognak segíteni az életben. Annak pedig nem látom értelmét, hogy hitelből elinduljak és egy életen át fizessek. Az iskoláimat az eltervezett életemhez igazítottam, ami befulladt. Nincsenek lehetőségeim. És nem akarok egy életen át nyomorogni. Konkrétan.
De azért kösz a válaszaitokat. Ez van. Nem jöhet össze mindenkinek minden. De miért ennyire nehéz megtenni?
Kaptál egy életet. Azt kezdhetsz vele, amit csak akarsz. Persze ennek vannak bizonyos társadalmi keretei, de csak rajtad áll, hogy hogyan használod ki az életed. Csak rajtad áll, hogy észre veszel-e olyan dogokat, amik legalább csak pár másodpercig bodoggá tesznek. Mert hidd el, vannak ilyen dolgok, csak baromi nehéz észrevenni.
A legprimitívebb egysejtűtől kezdve a nyolcvan éves rákos betegig minden élőlény az életéért küzd. Te meg csak így eldobnád a sajátodat? Mennyit láttál eddig a világból? Mennyi új élményben volt eddig tapasztalatod?
A sok depressziós, öngyilkosságon gondolkodó embernek a legnagyobb problémája az ingertelenség. Az általános keserűség, ami belülről rágja az embert. Erre kell ellenszert találni.
Én is voltam depressziós. Én sem láttam az életem értelmét. Lehet, hogy most sincs értelme, hogy azért küzdök, hogy ne süllyedjek abba az állapotba vissza, de hinnem kell abban, hogy van értelme az Életnek. Ha nem hinnék ebben, akkor beleőrülnék.
Kell, hogy találj értelmet annak, hogy létezel. Mert van.
Amíg élek nem sok mindenen tudok változtatni. Ha meg már elkaparnak, akkor meg úgyis mindegy. Akkor nincs SEMMI. Nincs szenvedés, nincs öröm, nincs szép, se csúnya. Akkor már minden semleges. Nincs és kész. Szerintem könnyebb. Végülis van igazságtartalma a mondataitoknak, csak a Ti szemetekkel nézve.
Örüljetek az életnek, az ilyenek helyett is.
20:05-ös vagyok.
A "semmi" veszélyes dolog. Még a "rossz"-nál is rosszabb.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!