Miért nem vagyok képes bejárni?
Egyszerűen kénytelen vagyok iskolába bejárni és gyakorlati munkahelyre.Nem jövök ki egyáltalán az osztálytársaimmal,mert ők velem ellentétbe bulizósak,össze-vissza pasiznak,nagy szájúak és már is kinézik azt,aki esetleg csendesebb típus és akivel nem egyezik az érdeklődési körük,esetleg más az életfelfogása.
Az ovitól kezdve kiközösítettnek érzem magam,egészen máig.
A félévi átlagom 4,7 lett,de úgy döntöttem,hogy magántanuló leszek.Most már nem kell bejárnom iskolába,viszont gyakorlati munkahelyre igen.
Legtöbbször úgy van,hogy felkelek,elkészülök,rajtam van a kabát és az utolsó pillanatban meggondolom magam és nem megyek be.Pedig nincs semmi gondom a munkahelyemmel,csak egyszerűen nincs kedvem társaságba menni.Olyan társaságba,ahol tudom,hogy úgyis kibeszélnek,akárhogy is tenném nekik a szépet.
Annyira a jövőmön jár az eszem,a családalapításon,hogy a jelennel szinte már nem is törődöm.
Tehát az lenne a kérdésem,hogy mivel vehetném rá magamat,hogy bejárjak normálisan gyakorlatra?Minden hiányzásom igazolt,de nagyon gáznak érzem magam és szánalmasnak,hogy nem vagyok képes bejárni.Ezt szinte mindig eljátszom,hogy az utolsó pillanatban meggondolom magam.:(
(Azért ebbe a kategóriába tettem fel a kérdést,mert véleményem szerint itt vannak a legnormálisabb emberek:))
válasza:Ha esetlegesen élnék a lehetőséggel és kimennék közéjük enni,akkor mindenki azzal a kérdéssel támadna le,hogy "hát te meg?"...Ettől is félek,hogy akkor meg azzal fognak birizgálni,hogy mit keresek én ott kinn,hogy-hogy ki jöttem.Tehát egyből rám irányulna a figyelem,én lennék a középpontban és nekem ez az egyik rémálmom,hogy középpontban vagyok és beszélnem kell,elfogadható választ kell adjak nekik.
Utolsó,meg nevettettél:)Ilyenkor én is kifogásokat találok,sőt volt olyan is,hogy azt hazudtam,lázas vagyok.Anyukám odaadta a lázmérőt,amint kiment odaérintettem a hegyét a villanykörtéhez és egyből felkúszott 38,9-re.Mire anyukám bejött,úgy csináltam,mintha aludnék és el is felejtettem volna,hogy egyáltalán benn van a lázmérő a hónom alatt..Nagyon durva kifogásokat és hazugságokat tudok kitalálni csak azért,hogy ne kelljen bemennem:(
És miután úgy döntöttem,hogy nem megyek be,már meg is bánom pár órával később,hogy hogyan lehetek ilyen semmire kellő,lusta,szánalmas lány:(
válasza:szerintem 3 eset lehetséges
1. önbizalomhiány nagy adag önsajnálattal és nyafogással párosulva
2. szociális fóbia
3. pánikbetegség
Utóbbi két esetben segít az orvos, mert ez betegség! Az elsőre csak azt tudom mondani, hogy kapd össze magad egy kicsit!
A szociális fóbiát tartom a legvalószínűbbnek.
Viszont azt is észrevettem,hogy ha egy emberrel beszélgetek,teljesen mértékben rákoncentrálok,akkor nagyon jól el tudok vele beszélgetni.Ha egynél több emberrel kell kommunikálnom,egyszerűen kuka leszek,csak ballagok mellettük és ha lehet,el is megyek más irányba inkább elkerülve a "veszélyt",hogy esetleg beszélgetni kelljen velük.
Nagyon kevés az önbecsülésem emiatt,nem tudom,mit tehetnék!Sokszor sírok,mert tudom,ha más mindennap be tud járni,akkor nekem is sikerülhetne,de valamiért egyszerűen nem megy.
Ha buszon vagyok,mindig eltervezem,hogy mikor álljak fel jelezni és hogyan,ha esetleg nagyobb csomagok vagy táska van a kezemben,teljesen kiizzadok,mikor le kell szállnom vagy fel,nehogy elessek és próbálok mindent úgy csinálni,hogy nehogy megszégyenüljek.
válasza:Ha ilyen könnyen feladod akkor az igazi életben mit fogsz csinálni????Mikor csak magadra számíthatsz és a pénzért akárminek társaságot el kell tűrnöd a munkahely miatt?A nagybetűs életben nem teheted meg ,hogy megválogasd a körülötted lévő embereket!
Én is utálok szinte mindenkit és nagyon sok helyen dolgoztam már ahol egyenesen gyűlöltek engem meg fordítva is a kollégákat de nem tehettem mást mert a pénzért dolgozni kell és a pénzre szükség is van és ilyenkor nemteheted meg hogy válogatsz!!!HA meg válogatós leszel akkor majd bizony éhen fogsz halni vagy szánalmas anyuci kedvence leszel akár 40 évesen is!
Szóval ne törődj másokkal!!!A suliba és a gyakorlati helyre nem azért járz hogy barátkozz és hogy jól érezd magad ,hanem azért hogy tovább képezd magad hogy később legyen miből megélned és ne halj meg az első botlásod után!Soha ne add fel!!!Legyél kitartóbb!!!Később kamatozni fog Neked!!!!
Sok sikert!
Szia!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!