Miért nem vagyok képes bejárni?
Egyszerűen kénytelen vagyok iskolába bejárni és gyakorlati munkahelyre.Nem jövök ki egyáltalán az osztálytársaimmal,mert ők velem ellentétbe bulizósak,össze-vissza pasiznak,nagy szájúak és már is kinézik azt,aki esetleg csendesebb típus és akivel nem egyezik az érdeklődési körük,esetleg más az életfelfogása.
Az ovitól kezdve kiközösítettnek érzem magam,egészen máig.
A félévi átlagom 4,7 lett,de úgy döntöttem,hogy magántanuló leszek.Most már nem kell bejárnom iskolába,viszont gyakorlati munkahelyre igen.
Legtöbbször úgy van,hogy felkelek,elkészülök,rajtam van a kabát és az utolsó pillanatban meggondolom magam és nem megyek be.Pedig nincs semmi gondom a munkahelyemmel,csak egyszerűen nincs kedvem társaságba menni.Olyan társaságba,ahol tudom,hogy úgyis kibeszélnek,akárhogy is tenném nekik a szépet.
Annyira a jövőmön jár az eszem,a családalapításon,hogy a jelennel szinte már nem is törődöm.
Tehát az lenne a kérdésem,hogy mivel vehetném rá magamat,hogy bejárjak normálisan gyakorlatra?Minden hiányzásom igazolt,de nagyon gáznak érzem magam és szánalmasnak,hogy nem vagyok képes bejárni.Ezt szinte mindig eljátszom,hogy az utolsó pillanatban meggondolom magam.:(
(Azért ebbe a kategóriába tettem fel a kérdést,mert véleményem szerint itt vannak a legnormálisabb emberek:))
válasza:Hát nekem is ez volt az elmúlt 3-4 hónapban.. Minden hónapban kivettem egy kis "szabadságot" suliból.. de február elején megfogadtam, hogy mindennap bemegyek, sikerült is... csak akarat kérdése, bár jellemtől függ..
Ugyanígy voltam az emberekkel, de most már nem foglalkozom velük..
16/L
válasza:Én csak azt tudom neked tanácsolni, hogy kitartás és idővel majd törekedj arra, hogy valami olyan munkát tudj kialakítani magadnak, amit otthonról csinálhatsz. Én is ilyen vagyok. Gyűlöltem iskolába járni, de nem a tanulás miatt. Sőt! Utána sok munkahelyről ki is rugtak, mert egyszerüen képtelen voltam beilleszkedni. Nem haragban váltam el soha, remek referenciáim voltak, mert dolgozni tudtam, csak épp a társaságba nem illettem be. Szerencsére kb 3 éve sikerült kialakítanom, hogy szabadúszó legyek és ezt az állapotot nagyon élvezem.
Kitartást neked és ésszel!
33N
válasza:Ha nem jössz ki az osztálytársaiddal, az a megoldás, hogy magántanuló leszel? Ha nem jársz társaságba, mégis hogyan tervezed a jövőbeli családalapítást? Van esetleg már barátod? És miből szándékozol megélni?
Hogyan fogsz később dolgozni, ha ennyire nem akarsz emberekkel érintkezni? Egész életedben nem menekülhetsz!
Én a szüleid helyében nem engedtem volna, hogy magántanuló légy. Nézz szembe azzal, hogy minden ember más. Fogadd el őket olyannak, amilyenek. Pláne, ha téged nem bántanak. Gondolom nekik meg az a furcsa, hogy csendes, visszahúzódó vagy, nem jársz társaságba. A legtöbb lány azért pasizik, mert ő is családot szeretne egyszer. Ahhoz pedig elengedhetetlen 1 pasi.
Szerintem kicsit kapd össze magad, járj újra az iskolába, keress barátokat! Van rengeteg csendes, visszahúzódó egyén, de nem fogod őket soha megismerni, ha nem lépsz ki a házból...
22:51
Nagyon örülök a sikereidnek!Példa vagy nekem.:)
22:55
Teljesen igazad van abban,hogy gyakran elmenekülök a problémák elől,ahelyett,hogy felvenném a harcot ellenük.
Igen,van barátom és teljesen a fülembe ültette a családalapítást azzal,hogy szeretné,hogy hozzá költözzek miután befejezem az iskolát és alapítsunk családot.Amióta ezt mondta,csak ezen jár az eszem és alig várom,hogy végezzek ezzel az egész rémálommal és csak is a családra tudjak koncentrálni és a páromra.Ő az egyedüli ember,akivel kijövök maximálisan és a családom.
Magántanuló maradok már,ezt már nem igazán szeretném vissza csinálni.Viszont elhatároztam most magamban,hogy mindenképpen be fogok járni gyakorlatra,ha törik,ha szakad.
Elbeszélgetni elbeszélgetek én emberekkel,akik közelednek hozzám,de van egy bizonyos határ,amit senki nem léphet át.Sokszor mondják,hogy menjek ki hozzájuk enni az ebédlőbe(én általában az öltözőben eszem és könyvet olvasok),de egyszerűen nem szeretnék élni a lehetőséggel..Nem vagyok antiszocialista,de tudom,hogy így is,úgy is kibeszélnek a hátam mögött és elmondanak mindennek,mindegy,mit csinálok és mit nem.
válasza:22:51
Szerintem nem beszélnek ki, ez csak egy paranoia. Komolyan. Én is egy csomó mindent gondoltam onnan kezdve, hogy lenéznek, kibeszélnek, nem szeretenek az emberek, aztán amikor elkezdtem nyitni feléjük (muszáj, nem lehet megúszni) kiderült, hogy nagyon nem így van. Azóta kicsit másként állok nagyon sok mindenhez.
Azért lehet, hogy neked is picit nyitnod kéne... de az is elég lenne, ha nem gondolnál ilyeneket, hogy kibeszélnek.
Tudom, hogy nem könnyű, de nekem sokat segített néhány visszajelzés és természetesen a párom, aki tényleg partner mindenben.
válasza:"Nem vagyok antiszocialista,de tudom,hogy így is,úgy is kibeszélnek a hátam mögött és elmondanak mindennek,mindegy,mit csinálok és mit nem."
Figyelj, ezek csak feltételezések. Már eleve eldöntöd magadban, hogy úgyis kibeszélnek, sz.emetek...stb. Tipikusan "ba.zd meg nyuszika a fűnyíródat" eset vagy. Azt írod, hogy még hívnak is, hogy egyél velük. Hát akkor rajta! Ismerd meg őket, hátha jó fejek. Nézd az ő szemszögükből: "Itt ez a fura gyerek, nem beszélget velünk, nem is akar együtt enni, szerinted mi baja velünk?"
Kb. így jöhet le, amit csinálsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!