Folytonos szégyenérzetre mi a gyógyír?
Bárhová megyek szégyellem magam. Túl rondának tartom magamat, lány létemre duci és fiús vagyok. Folyton úgy érzem rajtam csúfolódnak, vagy ha nevetnek engem nevetnek ki. Félek ismerkedni, önmagamat adni. Sőt, ha tehetem, mondjuk suliban vagyok, inkább befutok a WC-be, csak ne legyek túl sok ember közelében, főleg ne fiúk előtt. Elkövetek mindent, csak ne kelljen beszélgetnem másokkal. Pedig közben zavar, hogy nem tudok beilleszkedni.
Mostanában egyre inkább magamba fordulok, pedig ez már évek óta van. Tavaly öngyilkosság is eszembe jutott már, idén érzek erőt magamban a változtatásra, de nem megy, a mindennapos stresszelés miatt. Mit csináljak?
Látod, minden jóban van valami még jobb. De amúgy ne ámítsd magad, tele van a világ perverzebbnél perverzebb emberekkel.
Amúgy ezek tényleg jók. Aztán még egyszer beszól valaki, addig ütöd, amíg tudod. Persze csak miután kiprovokáltad, hogy ő üssön elsőnek. Onnan önvédelem.
A saját példám: Férfi vagyok, elég kövérkés voltam, nem zsírdisznó, de némi felesleggel, szégyenérzettel töltött el, hogy szőrös a hátam, vállam, mellkasom, rövidlátó vagyok. És mindennek tetejére el is kezdtem kopaszodni. Ja és majdnem kihagytam, hogy 170cm "magas" vagyok.
Ideális recept a kétlábon járó önbizalomhiányos hányingerre: köpcös, kövérkés, szemüveges, szőrös, kopaszodó. Színtiszta szánalom.
Erre az én lépésem: teljes nullásgépes kopaszítás, gyantázás, kontaktlencse, fogyókúra, sport. Így vékonyabb lettem, vagányabb vagyok tar kopaszon, mint kopaszODva, nem vagyok szemüveges. Teljes ruhatárváltás és mintha egy új ember lennék. Sokkal könnyeben kezdtem emberek között oldódni és nőtt az önbizalmam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!