Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Mi lehet velem? Min/hogy...

Mi lehet velem? Min/hogy változtassak? :S

Figyelt kérdés

Már a depresszió határát feszegetem. Idén már voltam depressziós, barátok segítségével sikerült valahogy kimásznom belőle, de azóta még több rossz dolog ért és lelkileg, fizikailag és idegileg teljesen kész vagyok. Nem tudok megnyílni mások előtt. Még a szüleim előtt sem. Alig alszok, ha az éjszakám nem forgolódással telik akkor is reggel már korán ébren vagyok és hiába, hogy jót aludtam amikor felkelek iszonyat fáradt vagyok. Mostanság már alig mosolygok, alig nevetek. Pedig nagyon vidám személyiség lennék. Egyedül a kutyám tartja bennem a lelket, ha vele vagyok csak akkor van jó kedvem. Már a családtagok is észrevették, hogy rossz kedvem van és kérdezik is, hogy mi a baj, de nem vagyok képes elmondani nekik. Pedig megbízok bennük. Enni alig eszek... Társasághoz sincs sok kedvem. És legszivesebben elvonulnék 2 hétre valami csendes nyugis helyre és csak aludnék meg pihennék, de nem lehet mert rengeteget kell tanulnom. Szerintetek mit csináljak?:S Nem birom már így :S

13/L


2010. nov. 20. 16:38
 1/6 anonim ***** válasza:
Azt nem írtad le, hogy mitöl van ez a depresszió, pedig fontos lenne tudni, hogy tanácsot adhassunk.
2010. nov. 20. 16:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Legfőképp családi problémák, ezt nem szeretném részletezni. Meg a barátokkal való folytonos veszekedés, összetűzés meg egy-két barát által elfojtott dolgok. Például mostanság egyre visszahúzódóbb vagyok, alig beszélek, és szerintem ez legfőképp azért lehet mert van néhány bnőm akiknek csak az a fontos, hogy velük mi van, de ez olyan teljesen hülye fiú probléma, és ha mondtam neki(k) az én bajomat (ami jelen esetben a családi probléma) akkor egy "ja az nemjó"-val lereagálták, és mondták a magukét. Én meg olyan vagyok, hogy nem teszem szóvá és ezt is elfojtom magamba.
2010. nov. 20. 17:24
 3/6 anonim ***** válasza:

Höh.. hát üdvözöllek a világban. Ez mindig is így volt. Az emberek többsége nem érti amit mondasz nekik. Elvannak a saját "problémáikkal" (idézőjel, mert valamikor beképzelik maguknak). Ehhez hozzá kell szoknod.


Jobban éreznéd magad, ha valaki meghallgatná a gondjaidat? Ha igen, akár írhatsz emailt is.

2010. nov. 20. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

Igen sajnos tényleg ilyen emberek vannak... :S Legalábbis az emberiség nagy része :S

Köszönöm szépen, nagyon rendes vagy :) Csak az a gond, hogy a problémám meg az egésznek a fő gondja az a családi dolog... és azt viszont nem szeretném elmondani, de iszonyat rendes vagy, köszönöm mégegyszer :))

2010. nov. 20. 22:35
 5/6 anonim ***** válasza:
76%
Ismerős helyzet. Én ilyenkor csak elvonulom a szobámba, zenét hallgatok, filmeket nézek, és elvagyok. De az semmiképpen nem jó, ha magadba fojtod, állítólag az is segíthet, ha csak leírod egy papírra a gondjaidat, és eldobod, vagy kidobod, nemt tudom én még nem próbáltam. De az jó, h legalább próbálsz változtatni, sokan ilyenkor elmenekülnek a problémáik elől, de te legalább igyekszel változtatni. Biztos, h sikerülni fog, mert ha valamit nagyon erősen akarsz, az tényleg teljesül, ha hiszel benne.(Remélem segítettem, vagy legalábbis, h minden rendbe jön veled).
2010. nov. 20. 23:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
100%

A probléma forrásával kell kommunikálnod, - adott esetben a családoddal.

Leülni velük és feltárni azt, hogy melyek azok a viselkedésformák, amelyek hátrányosan befolyásolják a hangulatodat.

Ez az a kíváló alkalom arra is, hogy felhívd a figyelmüket arra a nem apró "részletre", hogy a fejlődő személyiséged fogékonyabb a külső ingerekre mint eleddig bármikor, és nem elégszel meg a problémák olyan "kezelésével", hogy elbeszélnek melletted tessék-lássék "demokráciából".

Vagy érdeklődjenek, és akkor komolyan érdeklődjenek arról, hogy valójában mi bánt, vagy felejtsék el a "politikusi megközelítést"! (-Mondasz, amit akarsz, - úgy sem történik semmi.)

Ha viszont komolyan érdeklődnek a problémáid iránt, akkor legyenek szívesek úgy viszonyulni azokhoz, hogy a megoldásukban is segítsenek, - ne pusztán meghallgassák azt, elvégre, nem azért osztod meg velük ezeket a problémákat, mert a hangodat szereted hallgatni, hanem azért, mert nem tudtad eddig megoldani őket önerőből.


Ez a járható út - szerintem.

2010. nov. 21. 09:59
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!