Miért van az, hogy nekem sose sikerül semmi?

Ezt nem én érzem így, ez így van. Egész egyszerűen utálok élni, mert nem sikerül semmi. Azért az szarul esik, hogy próbálkozok munkakereséssel, de semmi nem sikerül. Pedig már ezeket a nem épp legvonzóbb munkákat célzom meg, mint pl. bolti eladó, amiről van is papírom, de sehonnan nem hívnak vissza. Azt hittem papírral több esélyem lesz, de eddig semmi nem jött össze, ráadásul ezt csak egy ideglenes dolognak szeretném, mert szeretnék tovább tanulni levelezőn, diplomát szerezni. De egy boltból se hívnak vissza se, mint ha én lennék a világ leghülyébb embere, aki még polcot tölteni is kevés.

Unom a közmunkát, hogy 8 órában a kevés pénzért ugyanazt csináljam, maiért más 200 ezer forint felett kap jóval, mert eddig csak közmunkán dolgoztam, most pedig nincs munkám. Gondolom más se dolgozna szívesen 50 ezrekért. Egy rövid ideig ped. asszisztens voltam, de meguntam ezért a kevés pénzért.

Bele vagyok betegedve, hogy semmire nem vagyok jó, és már ebbe az itthonlétbe is. Másoknak meg minden egyből sikerül, még egy jobb munka is, anélkül hogy szopniuk kellene.

Az egész életem nem úgy alakult, ahogy szerettem volna. Másoknak a 20-as éveik elején kialakult egy szép párkapcsolat, aminek a végén házasság, gyerek lett. Nekem meg semmi, pedig nekem is mennyivel könnyebb lett volna, ha a húszas éveimben megkaptam volna ezeket a dolgokat, már mindenem meglenne, de bezzeg én egy férfinak se voltam sose elég jó.

Úgy érzem hiába küzdök, hiába szeretnék bizonyos dolgokat mégse sikerülnek.