Mi az erőforrásod?

Jó kérdés... talán az hogy köt a munkaszerződésem, nem akarok rossz fej lenni a kollégakkal, kínos lenne egy fegyelmit is benyelni... így eldolgozgatok nap mint nap, de egy küzdelem az egész, ha ezek nem lennének, naphosszat csak aludnék. Sajnos néha igy is és akkor jön az éjszakai meló pull-ban meg az időzítve reggel kiküldött mail-ek (amíg én húzom a lóbőrt.)

Magánéletben, munkán kívül a napfény, a víz, a friss levegő, a zöld, minden, ami "földel"... a testmozgás, az alkotó tevékenységeim... igaz ezek nem biztos hogy lelki dolgok de én csak ezekre tudok gondolni mint erőforrás.

Aztán van hogy a semmiből bekattan valami és elkezdek dolgozni, ezt nevezném isteni sugallatnak vagy szikrának. Ilyenkor tényleg semmi racionális okom nincs, mégis teszem a dolgom. Azt hiszem leginkább ebből élek évek óta.

Jézus.

Ha nem kapnék erőt Jézustól, akkor Istentől kérném.

Akadály? Semmi akadálya hála Istennek.

Erőforrás az az hogy ha nem teszem akkor bajom lesz belőle és nem akarok magamnak bajt.

Erőforrás lenne egy másik ember aki konstruktív és előre húz de az emberek többsége nem ilyen, csak hasznavehetetlenségekkel találnak meg. Ide értve a páromat is.

Akadály számomra az hogy túl sok mindent kéne megtennem és a világ dolgai nem egyszerűek. Sok vesződség és mellékes munkával jár minden egyszerű dolog. Akárcsak ha azt vesszük hogy meg kell szerezni az ismereteket a munka elvégzéséhez. Utána kell járni. Pl ha egy sima fűnyírót akarsz venni és nem értesz a fűnyírókhoz. Sokat kell utána olvasnod. Típusnak márkának áraknak. Vagy ha a dolgaidat kell összeraknod és rájössz hogy alig van helyed, vagy hogy járulékosan kéne egy nagyon drága beruházás egy kis dolog végrehajtásához. Sok az ismeretlen és nincs akire számíthatsz ha te vagy az akihez mindenki fordul tanácsért és segítségért, pedig tutod magadról hogy átlagos vagy, és elszomorít hogy a többiek még alap dolgokra sem képesek vagy csak szarnak rá...