észrevette valaki más is, hogy pánikban csodákat művel az agy? Vagy csak én?

példa:

amikor írtam egy sms-t, épp a barátomról a problémáimat ecsetelgetve egy bnőmnek véletlen pont a barátomnak küldtem el, és MÁSODPERCEK TÖREDÉKE ALATT meg tudtam szakítani a műveletet, és még a küldés folyamatában leállítottam!ami nem egyszerű az én telommal, mert ha küldök üzenetet, nincs opciók, vagy ilyesmi, hogy megszakítsam, hanem hirtelen úgy nyomogattam mindent, hogy leállítottam, azóta sem tudom hogyan kell ezt csinálni ezzel a teloval, ráadásul küldés közben!

vagy más:

jegy nélkül utaztunk vonaton, két kalauz volt külön-külön. mindkettőnek mondtuk, hogy va másik már kezelte a jegyünket. a mellettünk levőktől kérdeztük, hogy megáll e ez a vonat karcagon. nem tudták

erre jött a két kalauz, a szomszéd srác meg fogta magát és megkérdezte, olyan vonaton, ami miskolcra tartott. ők mondták, hogy nem áll meg. erre a srác nagy hanggal mondta nekünk, hogy nem, nem áll meg.mire a két kalauz elindult felénk....(hát hova szól ugye akkor a jegyünk)

mindegyikünk lemerevedett, hogy itt most bukás lesz.

mire én nyugodt hangon(pánikban)megszólaltam, hogy: "dehát mi Miskolcra megyünk" erre elfordultak és elmentek, hozzánk se szóltak. huh.

olyan fura nem?

pánikban több mindenre vagyunk képesek? vagy csak egyedül vagyok ezzel?