Engem miért utál majdnem mindenki?

Nekem is így (vagy hasonlóan) alakult az életem.

Általánosban bántottak, aztán középsuliban (ahol új életet lehetett volna kezdeni) általánosból ugyanoda jelentkező osztálytársaim "gondoskodtak" róla, hogy ugyanaz/hasonló történjen velem, mint addig.

Felsőoktatás: Közösségben is mindig olyan emberek találtak meg, akiknek például segítettem amikor szorult helyzetben voltak (félév nem lett volna meg), cserébe a hátam mögött ment a szemétkedés, az "én hiteltelenítésem".

Volt olyan, aki anyagilag csapott be, hogy ő jól járjon...

Függetlenül attól, hogy "nem mindenki vert át" az volt mindig az érzésem, hogy úgy kezelnek engem mint valami használati eszközt, amit "elővesznek a fiókból ha kell", problémáik megoldása után eltűntek, vagy következő problémájuk jelentkezéséig, vagy véglegesen.

Kérdező: nem "mindenki" utál, egy társaságban ha van egy-két ember aki nem jól viszonyul hozzád, szerintem már akkor is úgy érezheted: "mindenki" utál.

Jónéhány ember mások rovására próbál magának "önbecsülést kreálni", ezek a gyengeséget mindennél jobban megérzik.

Olvashatsz a viktimológiáról és kereshetsz pszichológust is, nagyon sokat tudna segíteni.

Vannak viselkedési mintázatok, melyektől érdemes megszabadulni.

Akit sok bántás, sérelem ért, új társaságban is be van feszülve és "várja" hogy "na mikor lesz valakinek valami baja", majd ha történik valami: "itt van, tessék, megmondtam, megérkezett, ez történik megint" - érzése lehet.

Tényleg nagyon sokat tudna segíteni pszichológus. Lehet nem az első válik be, mert ahány ember annyiféle.

Azért (is) tudok együttérezni veled, mert tudom mit jelent ez.

Te gondolom jóval fiatalabb vagy mint én. Ezért azt tudom tanácsolni: mielőbb törekedj arra, hogy megfelelő szakembert találj, akivel ezt megoldod. Elképzelhető, hogy ha nem oldod meg, olyanok találnak meg, akik például kihasználnak saját céljaik érdekében, megérzik hogy tudnak irányítani.

Az ilyen lelkiállapot tartósan az emberrel tud maradni, ha nem oldja meg.

Iskolaévekről írsz. Most mennyi idős vagy? Tanulsz még?

A kérdésed nagyon messzire vezet. Félő, hogy te magad is felnagyítod a reakciókat, de az bizonyosság, hogy ezt táplálja valami.