Mással is van olyan, hogy ok nélkül elkezdenek tárgyakhoz ragaszkodni, aztán ha már nincsenek, nagyon rosszul érzik magukat?

Tökéletesen megértelek. Én is ragaszkodok a régi, jól bevélt dolgokhoz: amikor új operációs rendszert kellett telepíteni, hetekig nem tudtam megszokni, hiányzott a régi. A böngészővel ugyanez a helyzet: a végsőkig kitartottam a jó öreg Explorer mellett és csak akkor váltottam Chrome-ra, amikor az IE már lényegében használhatatlan volt. ...de vannak ennél is furább dolgaim: pár évvel ezelőtt sokat jártam a Karolina úton, ahol van egy apartman. A bejárati kapun pedig kinn volt az apartman logója: egy rajzolt fejdíszes nőalak. Mikor arra jártam, mindig rápillantottam és tetszett, hogy mindig ott találom a helyén. Szerves része volt az utca azon szakaszának. Aztán felújították az épületet és a logó lekerült a kapuról. Az épület falán és a bejárat fölött még ott van a logó, de valahogy az már nem az igazi. Még arra is gondoltam, hogy felhívom őket és megkérdezem, nem raknák-e ki újra a kapura, de valószínűleg jól kiröhögnének. :)

Szóval valóban vannak az ember számára állandónak és stabilnak hitt (akár teljesen jelentéktelen) biztos pontok, amelyek ha mégis eltűnnek, hiányozni kezdenek.