Baj, hogy ennyira vonzódom a multhoz..?
46 éves vagyok.
Néha az eszembe jut az a körfolyosós ház, ahol felnőttem, és nagyon erősen rámtör a vágy, hogy újra elmenjek oda, belógjak a kapun, és végigmenjek a körfolyosón.
Néha az eszembe jut a régi iskolám, és mardos a vágy, hogy elmenjek, megnézzem, és kicsit üldögéljek vele szemben.
Ugyanabba a kerületbe járok fodrászhoz, ahol régen laktam. Ilyenkor nem tudom megállni hogy gyalog menjek 1-2 megállót, azon a környéken ahol felnőttem, és sokat jártam.
Mennyire beteges így vonzódni a multhoz?
Ha az embernek nincsenek emlékei, akkor múltja, gyökere sincs. Ezek fontos kapaszkodók. Tudat alatt is támasz, segítenek sok mindent megérteni a saját sorsunkból. Menj el, élvezd ki a találkozást gyermeki önmagaddal.
Karinthy Frigyesnek van egy novellája: Találkozás egy fiatalemberrel.
Ajánlom figyelmedbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!