Hogy kezeljem a jelenlegi támaszpont-hiányt?
18éves lány vagyok, apu meghalt, anyuval nem valami jó a viszony...azaz én igyekszem ápolni, de többre vágyom, mint amennyit ő adhatna...igyhát csak én adok. A tesómmal jó a viszony, de nem valami mély. Barátom nincs, tartós kapcsolatom még nem is nagyon volt.
A problémám az, hogy már nincs amiben higgyek (úgy értem, vallásos vagyok, de van mikor ez sem elég...vagy én vagyok túl kevés ehhez): nem találok semmi olyan támpillért, amire ha gondolok, azt mondom, hogy na igeeen, ezért megéri megírni holnapra a házit, megtanulni a leckét, a KRESZ-t. Ettől függetlenül én tanulok, első tanuló vagyok már pár éve, és vannak céljaim is. Csak egyszerűen azt érzem, hogy így nincs értelme semminek.
A másik problémám pedig az, hogy nincs helyes önképem... mindig azt érzem, hogy nevetséges vagyok, hogy talán a másik azt gondolja rólam, hogy szánalmas vagyok és ezért nem is nagyon beszélek...csak a minimálisat.
Barátaim vannak, de inkább én segítek nekik, mint fordítva. Hobbim is van(több éve táncolok), bár most azt is mellőznöm kellett a sok lecke miatt.
Azt hiszem, hogy túl realista vagyok, nem tudok örülni a dolgoknak, mert mindig az az érzésem, hogy csak felszínes boldogság lenne és csak illúzió, önámítás. Azt hiszem, apukám halála miatt társfüggő is lettem, ami nem a párkapcsolatban nyilvánul meg...mániám, hogy egyes férfiszemélyeknek ("apajelöltek"-nek nevezem én) a közelébe juthassak, s hogy segíthessek nekik, leginkább értelmet adni az életüknek...Gondolhatjátok, hogy ez mennyire kivitelezhető, s bár szégyellem is magam miatta, nem tudok leállni.
Sokszor csak egy fiúra vágyom...de nem akarok akármilyent... nem vagyok az a hűdecsúnya sem, de a világ szépe sem. Jelentkező néha akadna, de nem tetszenek nekem...én egy igazán jót akarok...nem tökéleteset, hanem egy rendeset...s tudom is, hogy van ilyen, talán 1ről tudom is, hogy hol kellene keresnem...de ő nem nagyon közelit hozzám (de most nem ez a probléma)Örökre egyedül maradok ha így folytatom? Mit tehetnék ez ellen a kiüresedés ellen? Félek, hogy bele fogok őrülni:( Írnátok véleményt, tapasztalatot, tanácsot...nagyon sokat segítene. Köszi
Hát az tuti, hogy egy eltévedt őrangyal vagy. :)
A problémád viszont szerintem az, hogy nagyon fiatal -ha mondhatom így :) - fejjel kerültél bele az élet sűrűjébe a mély vízbe és ezt ilyen fiatalon nem jó érzés megtapasztalni én már csak tudom.
Viszont azt ne mond többször és ne is tedd fel a kérdést, hogy van e így jövőd meg ilyenek, hisz 18 éves lány vagy, ez egy csodálatos kór :) és ha jobban belegondolsz áll még előtted mimimum 50-60 év szóval ezen a téren nyugi. :) Barátokat sajnos nehéz találni, ezt tapasztalatból tudom. Viszont érdemes keresni, de az ám:) nekem 2 barátom van akit tényleg annak nevezhetek, a többi nagyrészt csak ilyen felszínes mondhatni haveri alap :), de mivel van egy két barátod, akkor beszélgess velük egy két problémádról és kérj segítséget, segítséget kérni sose szégyen, mert ha nem kérsz, lehet elbuksz, ami fáj. Ha viszont nem segítenek akkor sajnos az is fáj, mert kiderül ki az igaz barát és ki nem.
Anyukáddal sajnos nem tudok mit kezdeni és szidni se akarom, de egy anyukának mindent a lányának kéne szentelni, apukádért meg részvétem.
Viszont ahogy így elnézem, hogy sokat tanulsz, meg jól is egy nagy fordulópont és döntés lesz az életedben amit javaslok is, ha egyetemre mész :) Nagyon gondolkozz a koleszen, nem rossz az, sőt nagyon is jó, mondhatni mintha egy új saját egy tényleg sajátnak mondható élet kezdődik, teljesen önálló leszel, és hidd el nekem, jó érzés mikor bemész a kolesz szobába és azt mondod "Na, hát itt vagyok új élet - és csak vigyorogsz, hogy jól döntöttél " A koleszban nagyon sok jó baráti kapcsolatot lehet kialakítani és hosszú barátságokat szerezni a jövőre. De mivel sajnos nem tudom, milyen osztályba jársz most ezért ezt csak javaslatnak írom. :)
Nagyon sok mindent el tudnék még mondani és beszélni, de úgy érzem a végén megunnád mire ezt is elolvasod. A lényeg, hogy az ember legfőbb lelki pillére a főgerenda saját maga, a saját magába vetett hit és a lelkébe vetett bizalom, ezt támasztják körül a tartó oszlopok az igaz barátok, a család és majd a párod :) ezek körül található a többi szép motívum mindenféle csicsás oszlop a haverok ismerősök és egyebek :) Így tudja az ember felépíteni az úgymond lelki biztonságát :) Szóval csak talpa cél a csillagos ég, irány az egyetem és a saját élet. :)
Ha esetleg bármi kérdés felvetődne elérhető vagyok ^^
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!