Megőrít a bűntudat, hogy dolgozzam fel?
Hoztam egy nagyon-nagyon rossz döntést, amivel több millió forintot veszítettem.
Nagyon hosszú sztori, örököltem egy lakást, amit a fájdalmas emlékek miatt eladtam (ahelyett, hogy kiadtam vagy tartottam volna) a lényeg, hogy rosszul döntöttem, aminek ilyen súlyos következménye lett.
Azóta úgy érzem, nem tudom feldolgozni, dühös vagyok magamra, minden nap eszembe jut, mekkora egy barom voltam, és ennek súlyos milliók a következménye, éjjel órákat forgolódok álmatlanul.
Hogy bocsássak meg magamnak, dolgozhatnának ezt fel?
És mások örökölnek?
Van akinek 0 támogatással kell házat venniük és életük végéig kell hitelt fizetniük.
Sztem te szerencsés vagy, úgy hogy örülj.
2# a kerdesre valaszolj, de te csak kotekedni tudsz egyik kommentelore?
Nagyon szep eleted lehet
#2 vagyok, nem kotekedeskeppen mondtam, szerintem tevedes hinni abban hogy csak mert valami megadatik neked ami masnak nem, az valahogy kevesebbe, kisebbe teszi a gondjaidat. Nem igy van, mert a te gondjaid szamodra a legnagyobbak, teljesen fuggetlenul attol hogy masnak mije van vagy nincs.
Kerdezo, lehet hogy sok idobe fog telni, de eloszor probald meg elfogadni hogy hibaztal. Esetleg segithet ha a szeretteiddel, barataiddal beszelsz rola, akik tudnak a hosszu sztoridrol.
#4-es köszönöm a tanácsodat!
Családdal szoktam beszélgetni róla. Barátokkal nem merek, mert minden barátom olyan marha tökéletes, ők nem követnek el szinte semmi hibát (komolyan mondom!), nem értenék meg és én csak sz*rul érezném magamat még inkább.
Egyik barátomnak próbáltam egyszer ezt elmondani, csak nézett mint borjú az újkapura. Nem értette, hogy lehet ilyen döntést hozni, a reakciója csak annyi volt, hogy "hát ki kellett volna adni". Na ettől is jobban éreztem magamat...
#2/#4 vagyok, Sajnalom hogy nem tudsz veluk errol beszelni... a leirasod alapjan azt a benyomast kaptam, hogy nem nagyon jo barataid, vagy legalabbis nem mely baratsagok, nincs megertes, empatia. Talan nem a legbiztaott, vagy leg-jobbkedvre-keltobb most, hogy ezt mondom, de...
Nem azt mondom hogy ne baratkozz veluk - hanem inkabb hogy erdemes eszben tartani hogy milyen a kapcsolatotok. Nekem is van egy "baratom" akivel sulve-fove egyutt voltunk altalanos iskola vegeig de sajnos mara mar nem olyan a baratsagunk mint szerettem volna, de ezt elfogadtam, es tisztaban vagyok vele, hogy a baratsagunk, ami van, mit adhat nekem, es en mit adhatok neki, ahelyett hogy azt eroltetnem amit szerettem volna... Bocsi a tangensert! Nem biztos hogy most ez relevansnak tunik, de remelem egyszer ragondolsz erre es segit.
Vásár után okos a paraszt...
A baj megtörtént. De sok milliomos ment csődbe élete során többször is de felálltak. Nagybátyám évek óta csóró kisnyugdíjas és a nyugdíja felét vonják. A volt cége éves forgalma a kétezres évek elején másfél milliárd forint volt. Szállodatulajdonos is volt stb. Ő se kesereg rajta mindig. Meg kell békélni az ilyesmivel. Előre kell nézni mert a mostani állapoton csak egy jövőben bekövetkező esemény változtathat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!