Ha megtudnad hogy meg 1 het van hatra az eletedbol, mit tennel?

Szerencsére ezt így nem tudom.

Rávágtam, hogy nem keresném a kapcsolatot Istennel, de kitudja mit hozna az adott helyzet, milyen érzések kavarognának bennem...

De az első ami eszembe jutott : találkozót kérnék attól a fiútól, aki a legtöbbet jelenti nekem jelenleg. És elmondanám neki, hogy SZERETEM. És mindig szerettem, amióta először megláttam. De lehet nem tudnám neki elmondani, mert akkor ő is kimondaná, hogy viszontszeret és megszakadna a szívem, hogy ezt teszem vele.... hogy elhagyom. Ő jobban sírna, mint én. De mindenképpen szeretnék még a közelében lenni és megölelni mielőtt meghalok.

Megölelgetném minden egyes nap a kutyámat és a cicáimat :) a sírás kap el mindjárt :) Annyira szeretem őket! (L) A szüleim lelkére kötném, hogy sokat törődjenek velük és szeressék egymást!

Ha jutna időm felkeresném életem egyik legnagyobb szerelmét, akit sosem kaptam igazán meg, aki kilépett az életemből egy szó nélkül. De erre sajnos nem lenne elég egy hét még magánnyomozóval sem :( és megkérdezném, "miért?". Csak szeretném látni, hogy jól van. Mert kitépett egy részt belőlem és magával vitte, akkor is ha nem tud róla.

Ez lenne a legnehezebb: Töltenék egy kis időt a szüleimmel is, akkor is ha rengeteg csúnya dolgot mondtunk egymásra. Akár meg tudnék bocsátani, akár nem elfelejtenék mindent. És életemben először kimondanám valakinek, nekik: szeretlek titeket. Hiába minden rossz dolog, és hogy tönkretették az életem egy részét, nem tudnám az utolsó pillanatokban a fejükhöz vágni. Pedig annyira kiordítanám magamból, hogy "a te hibád!" de nem tenném. Több vagyok ennél, azt mondanám nekik szeretem őket, és sajnálom ami történt. - és akkor úgy is érezném.

Megvennék minden drága dolgot, és úgy élnék mint valami kényes kis "sztárocska". Nem érdekelne a pénz. Vennék vagy 1000 púdert, rúzst, alapozót, szemfestéket, hajlakkot, szájfényt aztán egyszer használnám és eldobnám. Egész nap epres milkshake-t innék és chipseket és gyrost ennék. Nem kellene spórolnom végre.

Ja és a többi rokonomat is meglátogatnám pl. nagymamámékat. És velük töltenék egy-egy szép őszi(vagyis szeretném) napot. Nekik nem mondanám el miért most...

Belegondolva szüleimnek sem mondanám el. Jól esne nekik és meg is lepődnének a kedvességemen. A végén mondanám csak el, hogy vége, ne aggódjanak mert minden rendben lesz.

Feldíszítenénk a házat karácsonyi díszekkel, égőkkel úgy ahogy még sosem volt. Gyönyörű lenne.

És egyszer reggel napfelkeltekor feküdnék le aludni, és elalvás előtt sokáig bámulnám a kék eget és a napsugarakat az ablakon. (szeretek nappal aludni :)) Egyébként biztosra veszem, hogy senki nem olvassa amit írok... :( de nem baj. Igazából csak jó most ezt leírni - magamnak :)

Kihajolnék az ablakot és beleszagolnék a levegőbe!

És talán kiordítanám az ablakon, hogy szeretlek x, szeretlek y, stb. :))

Állandóan a kedvenc együttesem/énekesem dalait hallgatnám, mert vele semmitől sem félnék. Ő a példaképem. És ordítva, sírva énekelném el a legszebb szerelmes dalokat :D annyira szeretnék Vele beszélgetni egyszer, csak sajnos nem beszélem annyira jól a nyelvet... pedig ő a legcsodálatosabb ember, akivel valaha "találkoztam" az életben.

Ja lehet felvenném a kapcsolatot Istennel és megkérném ha újjászületek ellenkező neműként szülessek újjá, vagy már nem is érdekel, egyszerűen csak legyek boldog. Ne olyan életem legyen, mint most, hanem szép. Mesés! De azért tartalmas.

Lehet beöltöznék ellenkező neműnek és kipróbálnám, hogy viszonyulnak hozzám az emberek, ha nem tudják hogy igazából nem az vagyok, akinek látszom. Azt mindenképpen érezni akarom még egyszer. :)

Teleenném magam, nem fogyókúráznék az biztos :DD Ott lenne vége a 90 naposnak, ahol van :DDDDDDD

Tennék valami nagyon jót és valami igazán ördögit is. Bár az utóbbit lehet nem akarnám már akkor.

Kimennék a vonatállomásra kitennék pár pénzt és kulcsot a sínekre :)

Elmondanám egy lánynak, hogy mennyire szerettem őt régen. Hogy halálosan szerelmes voltam belé. Csak belé.

Megmondanám a legjobb barátnőmnek, akivel véget ért a kapcsolatunk már régen, hogy mennyit jelentett nekem. és fáj, hogy elárult, de akkor is a legjobb barátnő volt, akit kaphattam és sosem volt még ilyenem és nem is lesz már soha. Bocsánatot kérnék tőle azért, ha én hibáztam.

Elmennék a McDonaldsba és mp3at hallgatnék, és végigenném a menüt. Közben pedig csak emlékeznék a szép dolgokra...

Gyorsan elvetetném magam valakivel, aztán a templomban azt mondanám : nem! :DD

Behúznék valakinek egy igazán nagyot, amiért megjegyzést tett a szerelmemre. :) bár ehhez kellene a szerelmem és a megjegyzés :) de legfőképpen az az érzés, amit csak akkor érzel ha kiállsz valakiért, akit szeretsz! és szenvedélyesen véded.

Nem sajnálnám a parfümöt, önteném magamra üvegenként :)) imádom az illatát. Ez az egyetlen illat, ami igazán én vagyok. Furcsán és őrülten, igazán.

Egyébként én tényleg ilyen dolgokat csinálnék, mert hittem már azt, hogy meg fogok halni...

Odamennék ismeretlen pasikhoz, akik tetszenek és megcsókolnám őket. Kíváncsi lennék, visszacsókolnának-e. :) ez hatalmas nagy érzés tud lenni. Bár kissé nevetséges dolog lenne ilyesmit csinálni...

Arra számítok igazából, hogy ezt egyszer pár év múlva vissza fogom olvasni, és megteszek párat :)) vagy addigra már túl leszek rajta, és sokkal boldogabban fogom ezt olvasni.

Bemennék egy tescoba és mindent végigbontogatnék és beleennék a kajákba, és az italokba és mindent szétdobálnék a földön.

Mondjuk ezeket a dolgokat már nem biztos, hogy megtenném csak úgy eszembe jutnak...

Szerintem ennyi. A vége felé már csak olyan butaságok vannak :) apró őrültségek.

Ja és megállítanék valakit az utcán és kérdeznék tőle valami hatalmas hülyeséget, amire alig tudna válaszolni én meg nevetnék rajta, hogy ez mennyire vicces. Holott értelme nincs :D

Aztán remélném, hogy a halálommal valami új kezdődik el.

Edyna

Írnél egy végrendeletet, és kitölteném az összes biztosításom kedvezményezettjét.

Felmennék az első emeletre és széttörnék egy toshiba laptop dokkolót az egyik kollegám fején. (nagy jól esne)

Kipróbálnám az összes drogot, a végéra hagynám a heroint. Állítólag olyan mint 100 orgazmus egy másodpercbe sürítve.

Megpróbálnék a létező legtöbbször elélvezni és kielégíteni az összes perverz vágyamat a megfelelő módon. (természetesen csak ha a partner is akarja)

Felszednék az útról egy prostituáltat, végigszeretkezném vele az éjszakát, aztán a kezébe adnék 1 millió forintot azzal a feltétellel, hogy ez az övé, de csak ha abbahagyja amit eddig csinált és átlagos munkát végez.

Kimennék németországba és kipróbálnám milyen 300 km/h felett vezetni.

Szétosztanám a vagyonom egy jó részét a barátaim között. (kevesen vannak)

Hagynék valamit mindenkire akit szerettem valaha is az életemben és viszont szeretett engem.

Hmmm... Azt hiszem maximálisan önző program. De egy hét alatt ennél többet nem kell már másra gondolni.

Jah, istenben nem hiszek. Bocs.

Megölném magam.

Viccen kívül, ha csak én tudnék a halálom napjáról, akkor élném ugyanúgy tovább a kis életemet mintha mi se történt volna.

húúúú nagy buli lenne eldobnám az összes gátlásomat már nem érdekelne semmise se szülői engedély semmi.

elindulnék magyarország fele elennék bulzni valahova jól beinnék kinyirnám az 1ik naon kötsög ismerősöm ...nemtom talán még dugnék is meg ilyesmi kapcsolatot istennel ...sz.tem elmennék gyónni nehogy pokolra kerüljjek és imádkoznék is...

Utolsó hozzászoló, szerintem akinek már elege van az életből, annak megváltás, ha egy hét múlva meg fog halni...leginkább bulizni megy előtte, aztán zsupsz jön Kaszás Bácsi és jól lekaszál..^^

Hát... én mindenkitől megpróbálnék személyesen elbúcsúzni, hogy mire eljön a halál beletudjak röhögni az utolsó ember képébe akit látok...