Miért vagyok ennyire szerencsétlen?

Tudom milyen érzés, néha inkább próbáld meg kívülről figyelni a dolgokat, és lassan lazán kell kezelned minden olyan cselekedeted, ahol van rá esély hogy be égsz, többi meg csak szerencsén múlik, aztán már nehéz irányítani, de kívánom hogy legyél szerencsés!:)

Velem folyamatosan történtek ilyen dolgok egészen kicsi koromtól kezdve, valahogy mindig sokkal többször és durvábban lejárattam magam, mint mások (lehet, hogy csak én érzem így, de tényleg voltak NAGYON durva esetek, amiknek nagyon kis százalék esélyt ad az ember, hogy bármikor is megtörténhet), viszont amint elkezdtem tudatosabb lenni, minden lépésemre odafigyelni, ez a dolog javult. Viszont egy idő után olyan szinten befeszültem amiatt, hogy folyamatosan ezt figyeltem, hogy pont az ellenkező hatást értem el. Most kb. két éve (21 éves vagyok) jutottam el oda, hogy tudok laza lenni. Úgy fogom fel, hogy ha történik valami, történik valami. Ember vagyok, szerencsétlenkedek, de mindenki más is. Különösen egyetemen látszik ez, mikor szorosabb kapcsolatba kerülsz emberekkel. Tudni kell magadon nevetni, de nyilván ha olyan történt, amin nem tudsz nevetni azt el kell intézni azzal, hogy ezzel nem tudok mit csinálni. Rosszul voltam, hánytam egyet, na bumm! Aki ezen nevet meg megaláz, az is hányt már életében, és bármikor kerülhet ugyanolyan szituba. :)